Tombol a nyár. Vakáció van az iskolákban és az egyetemeken, a diákok és a hallgatók jelentős része azonban mégsem a Balaton partján lógatja a lábát az árnyékban, hanem dolgozik. Van, aki nyaralásra gyűjt, és akad, aki valamelyik nyári zenei fesztivál borsos jegyárát, valamint a részvételhez szükséges, tekintélyes mennyiségű költőpénzt szeretné megszerezni, de szép számmal akadnak olyanok is, akik a következő évi tandíjat, illetve a megélhetésüket csak a keresetükből tudják fedezni.
A világháló tele van diákokat, fiatal egyetemistákat célzó álláshirdetésekkel, amelyek versenyképes jövedelmet és kreatív, tehetségüket kibontakoztató munkát ígérnek nekik. A diákmunkáért járó fizetések ugyanakkor finoman szólva sem csillagászati összegek, ezért a cégek egy része a hirdetésekben elsősorban a fiatalok álmaira, vágyaira apellál. Az egyik iskolaszövetkezet hirdetése például azzal csábít: ha egyetlen napot eltöltesz diákmunkával, máris vásárolhatsz magadnak és a párodnak mozijegyet, üdítőt, hozzá kukoricát két személyre vagy egy havi BKV-bérletet egy tucat gombóc fagyival párosítva. Az ajánlat valóban vonzónak tűnik, ám a számok nyelvére lefordítva – 500 forintos órabérrel, napi nyolc óra munkára összesen négyezer forint – máris nem hangzik annyira csábítónak. A hirdetés további szövege szerint egy hét alatt megkeresheted egy pár squashütő (20 ezer forint) árát, egy hónap munka után pedig elmehetsz egy wellnesshétvégére, és egész nap magaddal cipelheted a „partyhangulatot” a frissen vásárolt iPod nanóval (80 ezer forint).
A valóság nem ennyire idilli
Bár a hirdetéseket olvasva gyerekjátéknak tűnik munkát találni, a valóságban korántsem ennyire kedvező a helyzet. – Ha ilyenkor meghirdetünk egy állást, fél óra alatt betelik a hely, mert a nyári szünetben rengeteg diák szeretne dolgozni, a felkínált állások száma azonban nem több, mint az év másik részében. Sőt inkább alacsonyabb a kínálat, hiszen ilyenkor uborkaszezon van – mondta lapunk érdeklődésére Szántó Zsolt, a Mads (Márton Áron Iskolaszövetkezet) üzletfejlesztője. Szántó szerint nyáron tíz-hússzor annyi diák akar dolgozni, mint az év többi időszakában, így ilyenkor nagyon nehéz, szinte lehetetlen minden igényt kielégíteni. Szeptemberben azonban lasszóval kell fogni a diákokat.
Szántó szerint náluk ötszáz forint a „minimálbér”, ha egy cég ennél kevesebb órabérért akarja dolgoztatni a fiatalokat, akkor azzal nem kötnek szerződést. Természetesen sok olyan vállalkozás van, amelyik éhbért ajánl a fiataloknak, és azért ugyanolyan munkamennyiséget vár el tőlük, mint a felnőttektől. Az egyik nagy multilánc például 350 forintos órabérért alkalmazta a diákokat, ami nyolcórás munka esetén bruttó 2800 forintos keresetet jelent.
A munkakörök között persze van bérdifferencia. Ahhoz, hogy valaki lényegesen magasabb órabért kapjon, speciális tudásra van szükség. A különböző mechanikus munkákért, mint például a borítékolás, az adatrögzítés vagy a fénymásolás, általában a minimális órabért fizetik. Nehéz fizikai munkáért ennél kicsit több jár: 520-600 forintot adnak például árurakodásért. 800-1000 forintot fizetnek azoknak a telefonos ügyfélszolgálati munkát vállalóknak, akik jól beszélnek valamilyen kelet-közép-európai nyelven, például románul, szlovákul vagy lengyelül. Szántó szerint ma már az angol- vagy a németnyelv-tudás nem jár többletjövedelemmel, hiszen ezeken a nyelveken szinte minden fiatal beszél. A nagy multinacionális cégek jelentős része azonban Magyarországon működteti a kelet-közép-európai ügyfélszolgálatait, így ide futnak be a cseh, a lengyel, a szlovák, a román hívások is.
Óránként akár ezer forint
A legtöbbet a leendő informatikusok szedhetik össze, nekik akár óránként 1000 forintos csúcsgázsit is fizetnek a cégek a számítógépes rendszer karbantartásáért. Több pénz járhat még az azonnali munkákért, mint például amikor diákok segítségét kérték az árvízi védekezésben, illetve az olyan megrendelésekért, ahová egyszerre nagyon sok diák kell. Vidéken ennél alacsonyabbak az órabérek, a nehéz idénymunkákért – mint például a barack- vagy paradicsomszedés – is ötszáz forintnál kisebb órabért fizetnek.
Mivel nyáron túlkínálat van diákmunkásokból, a cégek a legegyszerűbb munkák betöltéséhez is válogatnak közöttük. Még egy szórólap-terjesztői állásra is többkörös állásinterjúkon keresztül választják ki az ideális munkaerőt. A cégek ráadásul sokszor bizalmatlanok is a diákokkal szemben, szerintük a fiatalok egy része igyekszik ellógni a feladatok egy részét.
– Tény, hogy a diákok egy része életkorából adódóan még kicsit megbízhatatlan, hiszen ők még csak egy új farmerre vagy cipőre gyűjtenek, nem pedig a lakáshitel havi törlesztőrészletére. Előfordult, hogy valamelyik diák a munkanap reggelére döntött úgy, hogy ma mégsem szeretne dolgozni. Szerencsére az iskolaszövetkezetek általában meg tudják oldani ezt a problémát, hiszen ilyenkor tudnak szerezni másik diákot – mondja Szántó. Persze a cégek sem mindig megbízhatók – teszi hozzá –, van olyan, amelyik 90 nappal később rendezi a tartozásait, és akadt, amelyik egy év együttműködés után egyszer csak fizetés nélkül eltűnt. Ilyenkor az iskolaszövetkezeteknek kell valahogy kifizetniük a diákokat, az összeget pedig megpróbálhatják peres úton behajtani.
Feketemunka, átverés
Sokan feketén alkalmazzák a diákokat, és gyakran előfordul, hogy nem fizetik ki a bérüket, ahogy az is, hogy a fiatalok nem a megbeszéltek szerinti összeget, hanem csak a töredékét kapják meg. Ilyen esetekben a diákok általában bottal üthetik a pénzük nyomát. A szakemberek ezért azt ajánlják, hogy minden diák iskolaszövetkezeten keresztül vállaljon munkát. Az iskolaszövetkezet (elterjedtebb nevén diákszövetkezet) olyan speciális szabályok alapján működő gazdálkodó szervezet, amely nappali tagozatos diákok részvételével működik, és az ő időbeosztásukhoz igazodó munkalehetőségek felkutatásával és közvetítésével foglalkozik. Tagjai minimum 85 százalékban nappali tagozatos diákok, alapító tagja egy oktatási intézmény. Taggá válni a szövetkezetbe való belépéssel lehet. A diákszövetkezeti munkavégzéshez szükséges, hogy a munkavállaló egyidejűleg legyen nappali tagozatos diák és az iskolaszövetkezet tagja. Az Országgyűlés a napokban módosította az iskolaszövetkezetekről szóló törvényt annak érdekében, hogy a nyári munkát vállaló diákokat ne tudják kizsigerelni a munkáltatók. A törvénymódosítás számos olyan új elemet tartalmaz, amely a diákokat védi. Ez alapján a jövőben előzetesen meg kell állapodni majd a fiatallal a munkák köréről és a későbbi konkrét személyi alapbér alsó határáról is, 18 év alatti diákok esetében pedig a munkáltatói utasításokat is csak az iskolaszövetkezet által kinevezett munkavezetőn keresztül lehet átadni.
Nem kell tb-járulékot fizetni
Fő szabályként: munkaviszonyt az létesíthet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ezenkívül a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzésen tanulmányokat folytató tanuló is dolgozhat az iskolai szünet alatt, ha törvényes képviselője hozzájárul. A hatályos jogszabályok szerint tizennyolcadik életévüket még be nem töltött fiatalok munkaideje legfeljebb napi nyolc, illetve heti negyven óra lehet. Ha a napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, legalább harminc perc munkaközi szünet jár. Éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre, illetve készenlétre a fiatal nem vehető igénybe. Az iskolaszövetkezeten keresztül munkát végző diákok után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, személyi jövedelemadót azonban igen.
origo.hu
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k…rva nagy következményei lesznek”
