Hiába kért egy évvel ezelőtt nemzetközi jogsegélyt az Egyesült Államoktól a Központi Nyomozó Főügyészség a sukorói kaszinóberuházás kapcsán, eddig semmilyen válasz nem érkezett – erősítette meg a Népszava értesülését lapunknak Fazekas Géza. A főügyészség szóvivője jelezte, két külföldi befektető tanúmeghallgatását kérték a jogsegély keretében. Fazekas Géza nem cáfolta, hogy a két érintett személy Ronald S. Lauder, illetve Fred H. Langhammer.
Az amerikai állampolgárságú Lauder tagja volt annak az amerikai–izraeli befektetőkből álló csoportnak, amely 2007-től kezdődően házalt az akkori Gyurcsány-kormánynál a kaszinóváros ötletével. A szintén tanúként meghallgatni kívánt befektetőtárs pedig az Egyesült Államokban élő, amerikai–német kettős állampolgárságú Fred H. Langhammer.
A nemzetközi jogsegély keretében folytatott eljárás rendje szerint a tanúkat az amerikai hatóságok hallgatják ki. A magyar ügyészségi nyomozók a meghallgatáson nem lehetnek jelen, de információkat, kérdéseket küldhetnek az ottani kollégákhoz. Fazekas Géza lapunknak kiemelte: a jogsegélykérelemnek nincs határideje. Arra a kérdésünkre, hogy ez az egy év a szokásos ügymeneti időnél hoszszabbnak tekinthető-e, azt válaszolta: rendkívül eltérőek a tapasztalatok, ezért nem lehet általános szabályt fölállítani vagy átlagos időtartamot meghatározni. A Népszava szerint sok országnál nem meglepő, ha a jogsegély évekig elhúzódik, de az Egyesült Államok esetében az egy év „kevéssé mondható megszokottnak”.
Mint arról beszámoltunk, a befektetők 2008. május 26-án az Országházban találkoztak Gyurcsány Ferenc akkori kormányfővel és Bajnai Gordon fejlesztési miniszterrel. A bemutató hatásosnak bizonyult, ugyanis a Gyurcsány-kormány 2009-ben, egyik utolsó intézkedéseként nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította a sukorói beruházást. Azonban elkövették azt a hibát, pontosabban törvénysértést, hogy mindezt a koncessziós szerződés 2009. októberi aláírása előtt tették meg. Ezért az ügyészség gyanúsítottként tervezi kihallgatni Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt, azonban a volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztéséről egyelőre nem döntött az Országgyűlés mentelmi bizottsága.
A hivatali visszaélés mellett a Központi Nyomozó Főügyészség többek között különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt is vizsgálódik 2009. áprilisa óta. Ugyanis az Állami Számvevőszék jelentése szerint mintegy százmilliós kár érhette a közvagyont amiatt az adásvétellel vegyes csereszerződés miatt, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kötött 2008. július 30-án az izraeli–magyar állampolgárságú Joav Blummal. Ez alapján az állam átadta volna a Velencei-tó partján fekvő, sukorói, hetvenhektáros területet a Blum tulajdonában lévő albertirsai és pilisi ingatlanokért cserébe. A gyanú szerint a vagyonkezelő a sukorói területet alul-, míg a csereingatlanokat jelentősen felülértékeltette.
A bűnügynek eddig öt gyanúsítottja van: Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, a vagyonkezelő akkori vezető jogtanácsosa, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára, Blum egyik ügyvédje és egy értékbecslő.
Eközben Joav Blum ellen közokirat-hamisítás vádjával büntetőper folyik, mivel sukorói lakcíme fiktív volt. Ezzel kapcsolatban a Népszabadság tegnap arról számolt be, hogy a Fejér Megyei Bíróság a vádlott védőjének, Bánáti Jánosnak az indítványa ellenére nem függesztette fel az eljárást. Bánáti arra hivatkozva kérte a felfüggesztést, hogy a lakcímnyilvántartásról szóló jogszabályok alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságon.
origo.hu
A földön rugdosta a buszsofőrt egy férfi Miskolcon
