Egyiptom ellopott forradalma

Több tízezer ember gyűlt össze a hét végén, tiltakozva az új, katonai irányítású egyiptomi kormány lassúsága miatt. Az egyiptomiak újra a kairói Tahrír téren tartják a megmozdulásokat, így figyelmeztetve a hadsereget, hogy miként Hoszni Mubarakot, úgy a katonákat is készek elzavarni, ha nem teljesítik a követeléseiket.

Esszam Saraf miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy minden olyan rendőrtisztet elbocsátanak a testülettől, aki tüntetők megölésében lehet részes. A Mubarak-rezsimet megdöntő tüntetéssorozat során több mint 800 ember halt meg, az ő ügyük kivizsgálása azonban a tiltakozók szerint nagyon lassan folyik, s attól tartanak, hogy az idő előrehaladtával az elszámoltatás el is fog maradni. A jelenlegi adminisztrációban még mindig számos, Mubarakhoz köthető személy van, akik a tiltakozók szerint lassítják a reformfolyamatot, hogy így mentsék meg a bőrüket. Saraf azt is bejelentette, az eddiginél sokkal biztonságosabbá fogják tenni az egyiptomi utcákat, minthogy a zavaros időben igencsak megnőtt a bűnözés.
Saraf bejelentését nem fogadták nagy lelkesedéssel a Tahrír téren összegyűltek. Egy helybéli azt mondta, a miniszterelnök stílusa pontosan olyan volt, mint Mubaraké abban az időben, amikor hatalma megtartásáért hajlandó volt kisebb engedményekre. Egy kisebb csoport tiltakozó a beszéd után lezárta a Szuezi-csatorna felé vezető főutat, munkások pedig éhségsztrájkba kezdtek a helyszínen. „A katonai tanács játszik velünk. Hat hónappal az események után rádöbbentünk, hogy semmiféle forradalom nem volt nálunk” – nyilatkozta elkeseredetten Marva Husszein kairói tüntető. A tér körül újra felállították az ellenőrző pontokat, a múlt héten több rendőrt felmentettek egy szuezi bíróságon a tüntetők elleni erőszak vádja alól, miközben a katonai kormányzat sorban folytatja le a pereket a civilek ellen, akik megsértik az új vezetőséget. Az utóbbi napokban a legszervezettebb politikai erő, a Mozlim Testvériség a tüntetők mellé állt, miközben a liberális csoportok és személyiségek azt hangoztatják, hogy a szeptemberi általános választásokig hátralevő idő nagyon rövid ahhoz, hogy készen álljanak a pártok.
Ezt tagadják a vallásos csoportok, minthogy a Mozlim Testvériség évtizedek óta arra készül, hogy bármelyik pillanatban átvegye a hatalmat. Nagy kérdés azonban, hogy mikor lesz a választás, hiszen a hadsereg egyelőre nem írt ki egyetlen hivatalos dátumot sem, arról pedig szó sincs, hogy az elnökválasztás mikor lehetne.