Hatalmas tapssal fogadta a hallgatóság tegnap a Fővárosi Bíróság Fő utcai tárgyalótermében, amikor Varga Béla tanácselnök bejelentette: Képíró Sándort felmentették a háborús bűntett vádja alól. Az elsőfokú ítélet láthatóan megrendítette Efraim Zuroffot, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatóját, akinek elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a 98. évében járó volt csendőr évekig tartó nyomozás után – amelynek során napokig őrizetben is volt – végül a bíróság elé került.
Képíró Sándort tegnap a kórházból szállították a bíróságra, és infúzióra kötve, tolókocsin vitték be a tárgyalóterembe. Az utolsó szó jogán pszichológusán keresztül azt üzente: „Ártatlan vagyok, soha nem öltem, nem raboltam, a hazámat szolgáltam, 1996-ban azért tértem haza, mert Magyarország nélkül számomra nincs élet.”
A bíróság Képíró Sándort bizonyítottság hiányában mentette fel. A közel 4,5 millió forintos perköltséget az állam fedezi.
Az ítélet szerint Képíró Sándornak mint járőrvezetőnek a mozgástere korlátozott volt, miután az 1942. januári újvidéki razzia harmadik napjára a katonai vezetés rosszindulatú feljelentők, besúgók segítségével elfogási listát állított össze.
*
Ez alapján a kísérőegységek az elfogottak egy részét már nem az igazolóbizottság elé, hanem egyenesen a kivégzőhelyre vitték.
A bíróság kimondta: bizonyos, hogy Képíró Sándor aznap reggel még nem szerzett tudomást az újfajta eljárásról. Így a Máriássy testvérek esetében abban a hiszemben volt, hogy őket az igazolóbizottság elé viszik, és csak később tudta meg, hogy a kivégzőhelyre kerültek. Bár a vád a testvérpár haláláért Képírót is felelőssé tette, a bíróság megállapította: a csendőr százados a parancsnak megfelelően járt el, amikor arról döntött, hogy a két elfogottat vigyék az igazolóbizottság elé.
Varga Béla tanácselnök óriási mentő körülménynek nevezte, hogy a csendőr megmentette egy szállótulajdonos család tagjainak életét. A vád Képíró Sándor terhére rótta, hogy járőrei megöltek egy házaspárt, valamint egy férfit és egy nőt, azonban a bíró szerint nem bizonyítható, hogy az ő emberei lettek volna, mivel a razziában szintén részt vevő határvadászok ugyanolyan kakastollas kalapot viseltek, mint a csendőrök. A tanácselnök azt is hangsúlyozta: a kivégzéseket elsősorban katonák hajtották végre.
Varga Béla tanácsa szerint nem lehet bizonyítékként értékelni a vád egyik fő pillérét, az 1944-es vezérkari bírósági ítéletet, amely hűtlenségért elmarasztalta Képírót, ugyanis az nem az egyéni felelősséget vizsgálta, hanem kollektív ítélet volt. Az „utolsó nácivadászként” emlegetett Efraim Zuroff megdöbbentőnek és botránynak nevezte a magyar bíróság ítéletét, mert megítélése szerint ez volt az egyik legegyértelműbb eset, amivel valaha foglalkozott. Jelezte: továbbra is Képíró Sándor vezeti az általuk háborús bűnösnek tituláltak listáját. Efraim Zuroff elárulta: őt az ügyész (Falvai Zsolt, a vádat képviselő Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője – a szerk.) arról tájékoztatta, hogy fellebbeznek az ítélet ellen. Eszerint a fellebbezésről az ügyész Zuroffot értesítette elsőként, hiszen a vád és a védelem csupán a ma folytatódó ítélethirdetés után nyilatkozhat erről. Ana Frenkel, a Wiesenthal Központ újvidéki irodájának képviselője közölte: az ítéletben „nincsen semmi váratlan egy olyan társadalom részéről, amely még nem érett meg arra, hogy szembenézzen a múltjával”. Zétényi Zsolt, a volt csendőr ügyvédje azt mondta, csak akkor fellebbeznek, ha az ügyész is így tesz.
Szerbiai tisztségviselők az MTI híradása szerint elégedetlenségüknek adtak hangot az ítélet kapcsán. Vladimir Vukcsevics, a háborús bűnösök ügyében eljáró szerb különleges ügyész a B92 belgrádi tévé és rádió honlapja szerint úgy nyilatkozott: az ítélet nincs összhangban a várakozásaival. Előzőleg Vukcsevics helyettese, Bruno Vekarics a Tanjug szerb hírügynökséggel közölte: azt várják, hogy a magyar ügyészség fellebbezést nyújt be. Alekszandar Jovanovics, az újvidéki képviselő-testület elnöke a Tanjug szerint úgy fogalmazott: „az nem történhet meg, hogy az igazság elérhetetlen legyen”. Alekszandar Necsak, a szerbiai zsidó közösségek szövetségének elnökét nem lepte meg az ítélet. – Nem lehet mást várni egy olyan országban, ahol egy fasisztabarát párt sok szavazatot kap, és vannak arra utaló jelek, hogy terjedőben van a neonácizmus – hangoztatta. Necsak megjegyezte, sokáig váratott magára a Képíró elleni vádemelés, s úgy vélte, Magyarország nem önszántából, hanem erős külső nyomásra emelt végül vádat. Necsak nem számít arra, hogy az ítélet változni fog.
jegyzet a 7. oldalon
origo.hu
Kisiklott egy tehervonat a soroksári állomásnál
