Megerősítés a transzatlanti kapcsolatnak

Az európai integráció és az atlanti kapcsolat egymást erősíti, egyik sem képzelhető el a másik nélkül – Martonyi János külügyminiszternek ezzel a gondolatával vette kezdetét tegnap az úgynevezett transzatlanti hét, amely Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatának megerősítését célozza olyan szimbolikus rendezvények kapcsán, mint a Tom Lantosról elnevezett intézet megnyitása, illetve a Reagan-emlékév lezárása a néhai elnök szobrának felavatásával Budapesten.

A hét eseményei. A 100 éve született és 2004-ben elhunyt Ronald Reagan szobrát ma leplezik le a Szabadság téren, az amerikai nagykövetség előtt; a rendezvényen felszólal Orbán Viktor miniszterelnök és Condoleezza Rice, továbbá Edwin Meese volt amerikai igazságügy-miniszter. A kormányfő ma este a Szépművészeti Múzeumban megrendezendő szabadságvacsorán jelenti be, hogy a kormány hagyományteremtő szándékkal Magyar Szabadság Díjat alapít a transzatlanti kapcsolatok elmélyítésében szerzett érdemek elismerésére. A rendezvényen ott lesz Condoleezza Rice és az amerikai törvényhozás delegációja. Az amerikai diplomácia vezetője, Hillary Clinton holnap részt vesz a Tom Lantos Intézet ünnepélyes parlamenti megnyitóján, ezenkívül találkozik Orbán Viktorral és Martonyi Jánossal, valamint a civil társadalom képviselőivel, majd még aznap Litvániába utazik tovább.

Mindenekelőtt Magyarország rövidesen lezáruló európai uniós elnökségének eredményeit és tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával Martonyi János tegnap reggel a Néprajzi Múzeumban, amely otthont adott a Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) és a Tom Lantos Intézet által szervezett emberi jogi konferenciának. A külügyminiszter elmondta, az elsődleges cél az erős Európa volt, mert ez erős tagállamokat, erős Magyarországot is jelent. Az elnökség első számú feladata a gazdasági kihívások kezelése volt, de Magyarország igyekezett másfajta problémákkal, így a demográfiai helyzettel és a szegénységgel is foglalkozni.
A külügyminiszter beszédében több szempontból is a befogadás fontosságát hangsúlyozta. Mint kifejtette, a romák befogadását célozza az uniós keretstratégia, amelynek végrehajtása a tagállamok feladata. Ugyancsak a befogadás jelentőségét emelte ki a schengeni övezet bővítésével kapcsolatban, mint fogalmazott, Bulgária és Románia csatlakozásával összefüggésben a magyar elnökség komoly előrelépést tett. A Duna-stratégia a régióban lehetőséget nyújt az együttműködésre azokkal az országokkal is, amelyek nem tagjai az uniónak – közölte.
Az EU bővítését mindenképpen folytatni kell – hangoztatta a külügyminiszter. A horvát csatlakozási tárgyalások lezárását óriási jelentőségűnek nevezte, mert – mint mondta – azt az üzenetet közvetíti a többi, EU-belépésre váró országnak, hogy „ugyan az EU követel, de ad is”. Az arab tavasszal kapcsolatban hangsúlyozta: az eseménysorozat kihívás, de történelmi lehetőség is egyben.
A miniszter kifejezte meggyőződését, hogy „mindannyian függünk egymástól”, azaz mérettől, súlytól és gazdasági szereptől függetlenül a globális kihívások minden országot egyformán érintenek. A külpolitika fő feladata nem a reagálás, hanem a kezdeményezés – szögezte le.
A magyar külügyi tárcavezető után az amerikai külügyminiszter civil társadalmi és az új demokráciákért felelős főtanácsadója, Tomicah Tillemann emelkedett szólásra, aki egyébként Tom Lantos unokája. Emlékeztetett arra, hogy az év elején a szakemberek szerint Egyiptomban igen stabil, három évtizede működő kormány uralkodott. „S mégis, 18 nap alatt olyan változások történtek, amelyek tökéletesen átrajzolták a 80 millió lakosú ország politikai térképét, s a világ teljesen más lett utána” – mondta, leszögezve, hogy a cselekvő demokrácia történeteit tekintve egy közös nevezőt láthatunk: a civil társadalmat.
A rendezvényen kora délután mondott beszédet Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki úgy fogalmazott: Tom Lantosnak, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának magyar származású, demokrata párti, 2008-ban elhunyt elnökének igazi öröksége az, hogy hitt abban, az Egyesült Államok meghatározó szerepet játszik az átalakulási folyamatokban. Ez alapján az európaiaknak is hinniük kell az unió erejében – mondta.
A külföldi vendégek sorában Alekszandr Milinkievics fehérorosz ellenzéki vezetőt kísérte a legnagyobb figyelem. Arra emlékeztette hallgatóságát, hogy hazájában Alekszandr Lukasenko államfő olyan rendszert épített ki, amelynek révén „a legutolsó faluban is” éreztetheti a hatalmát. Ezt mutatja az a tény is, hogy a gazdaság 85 százaléka állami kézben van, és egyre roszszabb teljesítményt nyújt.
Giorgi Baramidze grúz miniszterelnök-helyettes szerint a reformokat „az állampolgárok érdekében” vezetik be az országban, nemcsak az EU- és a NATO-tagság miatt. Úgy fogalmazott, a jövő évi parlamenti választás és a 2013-as elnökválasztás a grúziai demokrácia valódi próbája lesz.
Iurie Leanca moldovai miniszterelnök-helyettes szerint országa nem térhet vissza a múlthoz, az elkezdett reformok visszafordíthatatlanok.
Martonyi János kora délután a Külügyminisztériumban már azt az amerikai kongresszusi delegációt fogadta, amely a transzatlanti hétre érkezett Budapestre. A delegációvezető republikánus honatya, a többségi frakció igazgatója szerint az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatok nagyon szorosak, és egyre erősebbé válnak. Kevin McCarthy szerint a két ország hasonló, elsősorban gazdasági kihívásokkal néz szembe, a legfőbb megoldandó gondok között van a munkahelyteremtés és az energiafüggőség enyhítése. Vendéglátója hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is alapvető érdeke, hogy az Egyesült Államok magyarországi politikai és gazdasági jelenléte erősödjön.
A tegnapi nap zárásaként Ronald Reagan centenáriumi megemlékezést tartottak este a Parlamentben. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentette: szabadságunkat Ronald Reagannek köszönhetjük, személyisége, történelmi nagysága meghatározó volt abban, hogy az emberiség megszabadult a bolsevizmustól, és térségünk megszabadult a szovjet megszállástól.