Ne tévesszenek meg senkit a rendkívül jó külgazdasági és folyó fizetésimérleg-számok, ugyanis igen mélyről jövünk – így indította előadását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a külgazdasági diplomaták előtt tegnap. Mint mondta, a makrogazdasági, pénzügyi egyensúlyi mutatóink a tíz évvel ezelőttihez képest nagyon leromlottak, 2002 óta ugyanis súlyos gazdaságpolitikai hibákat követett el az ország. Az új kormány egy év alatt – mutatott rá a miniszter – megakadályozta, hogy pénzügyi szakadékba zuhanjunk, előbb megteremtette a fenntartható egyensúly alapjait, majd a költségvetést stabilizálta. Matolcsy arra is kitért, hogy négy-ötszáz éve nem volt megfigyelhető olyan nagyszabású átalakulás a világgazdaságban, mint most. – Kína, India, Brazília és Oroszország felemelkedése fontos exportpiacokat nyit meg számunkra – tette hozzá a tárcavezető, aki arra kérte a szakdiplomatákat, hogy munkájukkal segítsék a magyar kis- és közepes vállalkozásokat a kivitel erősítésében, ez a kör ugyanis döntő szerepet kap a következő tíz évben a növekedésben.
Mint ismert, áprilisban rekordszintű (479 millió euró, 125 milliárd forint) többlet keletkezett a külkereskedelemben, vagyis a magyarországi export ennyivel haladta meg az import mértékét. A jelentős mértékű többlet egyik fő okozója az ázsiai kivitelünk 48 százalékos növekedése volt (miközben importunk onnan csak 7,8 százalékkal nőtt).
– Egyre szorosabb a kapcsolat Ázsiával, Kínával, s ez a kereskedelmi kapcsolatokon is meglátszik. Az exporttöbbletet a gépek és ipari berendezések, feldolgozott termékek okozhatták, például belső égésű motorokat, távközlési eszközöket, de gyógyszert is szállítunk – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Szunomár Ágnes, a Világgazdasági Kutatóintézet szakembere. Ázsián belül a legnagyobb mértékben Szingapúr és – Hongkonggal együtt nézve – Kína, illetve Malajzia irányába nőtt a kivitelünk az első négy hónapban. Szunomár szerint a kisebb ázsiai országok esetében sokszor megfigyelhetők kiugró adatok, amelyek általában egy-egy nagyobb szerződéskötéssel függnek össze.
A Magyarország számára kedvező tendenciák ellenére Ázsiából továbbra is kétszer akkora értékben jön importáru, mint amennyiért a magyar cégek exportálnak oda (január–áprilisban 484 milliárd forint volt a különbség Ázsia javára). Ezenkívül Kína a magyar állam finanszírozásában és hazai kulcsfontosságú befektetésekben is szerepet kíván vállalni. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint egyelőre nincs miért tartani attól, hogy valamiféle erőteljes függőségi viszonyba kerülünk az ázsiai óriástól. – A kínai tőke sem rosszabb bármilyen másnál – idézte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert Szunomár.
– Azért éri meg Kínának egy hozzá képest igen kis országgal „barátkozni”, mert ez belépőt jelent számára az EU piacára. A Kínából érkező importunk 60-70 százaléka továbbutazik más uniós országokba – emlékeztetett a kutató. Szerinte gazdasági téren leginkább abban figyelhetők meg markáns különbségek a két földrész között, hogy Ázsiában hiányzik az individualizmus, nem az egyén érdekeinek az érvényesítése az első, miközben nálunk ez épp fordítva van, illetve a Távol-Keleten erősebb a munkamorál. Ha Orbán Viktor miniszterelnök minapi kijelentésére gondolunk, amelynek lényege, hogy meg kell dolgozni azért, amit el kívánunk érni, akkor mondhatjuk: Magyarország is ebbe az irányba tart.
origo.hu
Megkínoztak egy nőt a pátrohai horrorházban
