Tisztelgés Ronald Reagan előtt

Az amerikai–magyar kapcsolatok megerősítésére szánt transzatlanti hét eseménysorozatának központi mozzanataként tegnap Budapesten, a Szabadság téren felavatták a szobrát a néhai Ronald Reagan amerikai elnöknek, aki kiemelkedő szerepet játszott a Szovjetunió bukásának kikényszerítésében és ezzel abban, hogy Magyarország a kilencvenes évektől csatlakozzon a nyugati szövetségi rendszerhez.

A 2,2 méter magas bronz Reagan-szobrot – Máté István csongrádi szobrászművész alkotását – Orbán Viktor miniszterelnök, Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes leplezte le a nagyszabású délutáni eseményen. Beszédében a miniszterelnök elsősorban arról beszélt, hogy mit köszönhetünk Reagannek, és személye miért lehet példa a mai politika számára, ugyanakkor érintette a jelen és a jövő kihívásait. Úgy fogalmazott: bár „1990-ben úgy tűnt, hogy a nyugati világ győzelme teljes, biztonságos, kiszámítható, szabad világ vár az emberiségre, ma, 2011-ben már látni, hogy valójában egy teljesen új és ismeretlen fejezet kezdődik az emberiség történetében. A bizonytalanság lett úrrá a mi nyugati civilizációnkon, tartunk attól, amit egyszer már átéltünk, vívódunk afölött, amit még nem ismerünk, és aggódunk, mert elveszíthetjük azokat az értékeket, amelyek számunkra oly becsesek”. – Ronald Reagan a bizonyíték arra, hogy igenis létezik teljes megújulás, meg lehet változtatni az életünket, a sorsunkat, a világunkat, ha van hozzá elég bátorságunk és erőnk – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ma Magyarországon még falakat kell lebontani, hogy „kiszabaduljunk a múlt hibáinak fogságából, erős, sikeres és büszke országgá váljunk”.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – aki a szoborállítást előkészítő és a 100. emlékévet szervező bizottságot vezette – beszédében emlékeztette a hallgatóságot, hogy Ronald Reagan tiszteletében Amerikában egyek a republikánusok és a demokraták, s Magyarországon, bár a belpolitikában sok a vita, az egykori elnök tiszteletében „egyek vagyunk konzervatívok és szociáldemokraták, liberálisok és kereszténydemokraták”. Semjén Zsolt szerint a szoborállítás helyszínének spirituális jelentősége is van, hiszen 1956 után a szent életű, mártírsorsú Mindszenty József hercegprímás itt, az amerikai követségen talált menedéket.
Az esemény egyik díszvendégeként jelen lévő Condoleezza Rice – aki Nancy Reagant, a néhai elnök feleségét képviselte – kijelentette: az 1956-ban szabadságukért harcoló férfiak és nők küzdelme után az amerikai és más szabad népek felismerték: soha nem történhet meg, hogy magukra hagyják azokat, akik szabadságukért harcolnak. – Mindenekelőtt Ronald Reagannek adtak ösztönzést – mondta a Bush-kormányzat külügyminisztere. Rice 1989–91-ben, „amikor a zsarnokság kezdett teret adni a demokráciának a térségben”, maga is tagja volt az amerikai nemzetbiztonsági stábnak – emlékeztette a jelenlevőket Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet.
Tegnap este a Szépművészeti Múzeumban úgynevezett Szabadság-vacsorát rendeztek, ahol Orbán Viktor – az országban jelen lévő magas rangú amerikai vendégek jelenlétében – bejelentette a Magyar Szabadság Díj megalapítását. Az elismerést a transzatlanti kapcsolatok elmélyítésében szerzett érdemért adományozzák majd.

Semjén Zsolt kitüntetése. Újonnan alapított elismerését elsőként Semjén Zsoltnak adományozta az amerikai Ronald Reagan Elnöki Alapítvány. (MTI)