Történelmi szövetség Kínával

Ez a kezdet, a nagy dolgok most következnek – mondta Orbán Viktor, miután megállapodtak a Kína és Magyarország közötti szövetség magasabb szintre emelésében Ven Csia-paóval (Wen Jiabao). A magyar és a kínai kormányfő tárgyalásainak eredményeképp a két ország tizenkét megállapodást kötött egymással.

LMP-tiltakozás. Szabó Tímea, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága LMP-s alelnöke kezdeményezi a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőinek bizottsági meghallgatását a Tibetért tüntetők ügyében. A képviselő az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében azt is közölte, személyesen akar utánajárni annak, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal milyen indokok alapján idézte be a legálisan itt élő, letelepedési és munkavállalási engedéllyel élő tibeti menekülteket a kínai miniszterelnök magyarországi látogatása idején. Az ellenzéki párt azt tervezi, hogy benyújtja az Országgyűlésnek azt a Tibet érdekei mellett állást foglaló 2008-as határozati javaslatot, amelyet akkor többek között a fideszes Balog Zoltán és a KDNP-s Semjén Zsolt jegyzett – írta Szabó Tímea. (MTI)

Szívesen küldünk fiatalokat egy olyan országba, ahol Petőfi Sándor Szabadság, szerelem című verse iskolai tananyag, hiszen aki érti azt a költeményt, az érti a magyarokat is – mondta a magyar miniszterelnök Ven Csia-paóval tartott sajtótájékoztatóján, ezzel is támogatva a jövőben felgyorsuló diákcsereprogramot. Orbán Viktor szerint a mostani, történelmi megállapodás során a két ország kinyit egy ajtót, s az a kérdés, ki akar rajta közlekedni, ki használja majd ki a másik országban rejlő lehetőségeket. „A kínai felemelkedés nem rövid életű, és mi hosszú távú szövetséget akarunk Kínával, hoszszabbat, mint amennyit én a politikában leszek, pedig remélhetőleg az sem lesz rövid” – mondta a kormányfő. Hozzátette, ezért a következő nemzedéket a kínai szövetség oldalára kell állítani. A most zajló teljes gazdasági fordulat sikeréhez Orbán Viktor szerint a régi, hagyományos szövetségeseink mellett újakra is szükség lesz. „Úgy zártuk le a tárgyalásokat, hogy Kína és Magyarország ilyen új szövetségesei lehetnek egymásnak” – mondta a miniszterelnök.
Az új szövetség első lépéseiként a kínai fél „bizonyos összegű” magyar államkötvényt vásárol, erre reagálva a magyar kormányfő elmondta, „történelmi segítséget kaptunk Kínától”, s hangsúlyozta, ezzel az ország finanszírozásának bizonytalansága középtávon eltűnni látszik. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy hazánk képes finanszírozni magát a pénzügyi piacokról is, ám a kínai kötvényvásárlás jelentette biztonság segíthet a gazdasági átalakulás sikerében. Abban is megállapodtak, hogy a kínai állami fejlesztési bank egymilliárd eurós különhitelt fog nyújtani a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására. A tervek szerint 2015-re a tavaly 8,7 milliárd dolláros, jelenleg nagyjából 10 milliárd dolláros éves kereskedelmi forgalmat 20 milliárd dollárra emelik.
Ehhez egy sor megállapodást kellett aláírni, így például egyetértési nyilatkozat született a légi, a vasúti és a folyami közlekedés fejlesztéséről, továbbá a befektetésösztönzésről. Szándéknyilatkozatot írtak alá a kulturális együttműködésről és kulturális központok kölcsönös létesítéséről, a Huawei informatikai óriáscég európai ellátóközpont létrehozásáról kötött stratégiai megállapodást. A többségi kínai tulajdonú BorsodChem Zrt. 1,1 milliárd euró összegű pénzügyi együttműködési megállapodást kötött a Bank of Chinával. Szolnokon egy évi 60 ezer tonna kapacitású citromsavgyárat szándékoznak létrehozni a kínaiak. A világítótestek gyártásával foglalkozó CanYI New Lighting pedig európai termelési bázisról írt alá megállapodást. A légiközlekedési cégeket egyesítő és más ágazatokban is érdekelt HNA-csoport stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Tőketársaság Zrt.-vel. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Kínai Kereskedelmi Kamara között együttműködési nyilatkozat jött létre a bilaterális üzleti tanács felállításáról. Orbán Viktor elmondta, egy évvel ezelőtt tárgyalt Ven Csia-paóval Sanghajban, a világkiállításon, az azóta eltelt idő pedig bebizonyította, képesek vagyunk nagy ívű terveket közösen felvázolni. A miniszterelnök hatalmas sikernek nevezte a szövetség megkötését Kínával a teljes körű gazdasági megújulás érdekében.
Ven Csia-pao tájékoztatójában kiemelte, 24 évvel ezelőtt ugyanígy folyt a Duna Budapesten, mikor utoljára itt járt, pedig a világban azóta hatalmas változások voltak. Nem változott azonban a kínai és a magyar nép barátsága, hangsúlyozta, megjegyezve, meghívta Orbán Viktort pekingi látogatásra, s ott őt is el fogja vinni sétálni, ahogy a magyar miniszterelnök is elhívta egy Duna-parti korzózásra.
Schmitt Pál köztársasági elnök szombat délután fogadta a kínai kormányfőt, s támogatásáról biztosította a kétoldalú egyezményeket; meggyőződése, hogy az együttműködés mindkét fél számára jelentős előnyökkel jár.
Ven Csia-pao szombaton részt vett a Kína–Kelet-Közép-Európa gazdasági és üzleti fórumon a Magyar Tudományos Akadémián, ahol azt mondta: Kelet-Közép-Európa hídfőszerepet játszik Kína és Európa gazdasági-kereskedelmi együttműködésében. A fórum levezető elnöke, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kijelentette: a kínai tőke magyarországi megjelenése eddig még nem tapasztalt lendületet adhat a magyar gazdaságnak. A nemzeti fejlesztési miniszter szerint most először reális esély nyílik arra, hogy a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokon túl Magyarország Kína gazdasági, pénzügyi és logisztikai-stratégiai partnerévé váljon Európában és Közép-Európa térségében. A konferencián Orbán Viktor kifejtette, a 2008 utáni világgazdasági korszakban csak azok lehetnek sikeresek, akik erős államot építenek. Azt is megemlítette, hogy Magyarország az EU soros elnökeként jelentősen hozzá tudott járulni az európai válságkezelés sikeréhez, és elérte, hogy az EU új taggal – Horvátországgal – gyarapodjon.