Rögös út az ENSZ BT felé

Nagy tétje van a most szeptemberi ENSZ-közgyűlésnek. Nem-csak az derül ki, hogy lesz-e független palesztin állam, de az is, Magyarország tagja lehet-e az ENSZ legfőbb döntéshozó szervének, a Biztonsági Tanácsnak. A hangsúly az óvatosságon van, mivel mindenki emlékezhet Kanada példájára.

Budapest a közös EU-álláspont kidolgozása mellett áll, ez remélhetőleg szeptember elején ki fog alakulni, derült ki kedden, amikor Németh Zsolt fogadta Daniel Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettest. A magyar külügyi államtitkár egyúttal hozzátette, hazánk szem előtt tartja azt a jogelvet, amely szerint a konfliktusok megoldását nem az egyoldalú lépések szolgálják. Ajalon ezt a mondatot nagy örömmel üdvözölte, minthogy a palesztinok önálló államának elismertetése egyértelműen egyoldalú lépés.
Magyarország számára nagy tétje van a közgyűlési szavazásoknak, ugyanis most szeptemberben öt új tag kerül a tizenöt fős Biztonsági Tanácsba. Az egy helyre a mi térségünkből hárman pályáznak, hazánk mellett Szlovénia és Azerbajdzsán, a sikert a tagok kétharmadának szavazata jelenti. Minthogy egyik pályázó sem számít a világ diplomáciai közepének, a feladat a szavazatok begyűjtése, a világszervezet nagy érdekcsoportjainál való lobbizás. Az ENSZ-ben az országok nagy egységekbe tömörülnek, így próbálják érdekeiket érvényesíteni, így a 22 tagú Arab Liga vagy a Latin-Amerika jó részét, Afrikát és Délkelet-Ázsiát magába foglaló El Nem Kötelezettek Mozgalma fontos szereplő.
Kanada tavaly úgy okoskodott, hogy Németországot és Portugáliát le tudja győzni a szavazáson, ám csúfosan alulmaradt, s Lisszabon örülhetett. Ottawa az EU szavazási politikáját bírálta utólag, minthogy a 27 tagú szervezet az ENSZ-ben általában egy tömbként szavaz tagjaira, pedig nem csak az unió okozta a bukást. Az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) a 193 tagú ENSZ-közgyűlésben 56 szavazatot tudhat magáénak, a világszervezet genfi szakosított szervezeténél, az Emberi Jogi Tanácsnál pedig 18-at. Annak a csoportnak 2006 és 2009 között Kanada volt az elnöke, állandó harcot vívva a tagsággal. Az iszlám államok ugyanis nagyon komolyan veszik az arab–izraeli viszállyal kapcsolatos ügyeket, és nagyszámú szavazatukkal meg tudják határozni a szervezet témáit. 2009 januárjában így fogadta el a csoport azt a határozatot, amely elítélte Izraelt az emberi jogok megszállt palesztin területeken végrehajtott sorozatos megsértése miatt 33-1 aránnyal. Az egyetlen ellenszavazatot Kanada adta le. Amikor a BT-szavazásra került sor, az OIC egy tömbként szavazott Kanada ellen. A 2009-es Goldstone-jelentést – ami szerint Izrael és a palesztinok is emberiesség elleni bűnöket követtek el a gázai háborúban – 117 ország támogatta, 18 ellenezte, 44-en tartózkodtak. Magyarország akkor az ellenzők között volt, Szlovénia viszont az igen gombot nyomta meg.
Általános vélekedés szerint Magyarország legfőbb vetélytársa Szlovénia lesz a BT-ért való versenyfutásban. Délnyugati szomszédunk nem döntött még a palesztin államiságról szóló szavazásról. Júliusban Borut Pahor szlovén miniszterelnök ellátogatott Izraelbe és Palesztinába, s utólag azt mondta, nem szeretné, ha egyoldalúan döntenének ebben a kérdésben a palesztinok. Samuel Zbogar külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy ideje megtenni az első lépéseket a palesztin államiság felé vezető úton.