David Hicks volt az első személy, akit egy amerikai hadbíróság a II. világháború óta elítélt. Az ausztrál férfi hét évet kapott a terrorizmus támogatásáért, ám az ítéletet felfüggesztették, csak kilenc hónapot kellett börtönben töltenie Ausztráliában. A szokatlanul enyhe büntetés annak köszönhető, hogy peren kívül megállapodott az amerikai hatóságokkal: nem beszél a médiának az ügyéről, így nem adhatja el a történetét, ráadásul nem fog pert indítani az Egyesült Államokkal szemben, sérelmezve a guantánamói börtöntáborban átélt szörnyűségeket. David Hicks 2001-es elfogatásától 2007-ig élt a kubai táborban, utána hazatért, elvett feleségül egy emberijog-védő hölgyet, aki azóta két gyermekkel ajándékozta meg. Ma Sydneyben él, állítólag boldogan.
A jogi huzavona Ausztrália és Hicks között tavaly októberben kezdődött, ekkor jelent meg ugyanis a Guantánamo: Az én utam című könyv, amelyben az ausztrál tálib felmenti önmagát, egyben leírja az amerikai katonai tábor mindennapjait és az őt ért kínzásokat. Az ausztrál törvények szerint azonban senki sem kaphat pénzt azért, mert elmeséli az általa elkövetett bűncselekmény hátterét. Minthogy Hicks bűnösnek vallotta magát az amerikai haditörvényszék előtt, nem kaphat pénzt a könyvéért, amely egyébként igen jól fogy. Hicks szerint épp itt a probléma, hiszen ő nem Ausztráliában állt bíróság előtt, így az ő ügyére nem vonatkozik az ausztrál törvény. Az amerikai haditörvényszék ugyanis nem egy nemzetközileg elfogadott jogi testület, még az amerikai legfelsőbb bíróság is ezt állapította meg.
Az ausztrál lakosság számára David Hicks régóta szimbólummá vált. Támogatói – köztük az ügyére azonnal felfigyelő Ausztrál Zöldek nevű párt – szerint ő testesíti meg a Bush-féle terrorizmus elleni háború igazságtalanságait, Hicks az ártatlanul besározott ausztrál fiú, akit elsodort a háború. Ennek köszönhető, hogy amikor megjelent a sydneyi írófesztiválon, az ezerfős közönség állva tapsolta meg. Az Amerika-párti politikai oldal viszont felháborítónak tartja, hogy egy olyan embert állítanak példaképként a fiatalok elé, aki fegyveres kiképzést kapott az al-Kaida afganisztáni táboraiban, személyesen beszélt Oszama bin Laden terrorvezérrel és személyesen kereste fel a Laskar-e-Taiba pakisztáni iszlamista terrorszervezetet.
A jogi huzavona mindenesetre kiváló hírverés Hicks könyvének, hiszen állandóan foglalkozik vele a média, a kétséges igazságtartalmú könyv pedig jól fogy. A sydneyi Random House Australia kiadó azonban titokban tartja a pénzügyi megállapodásait, s nem beszél arról, vajon a szerző csupán szívjóságból írta-e meg a könyvet, vagy igényt tart honoráriumra is. Hicks védői ugyanakkor joggal mutogatnak az ausztrál celebritás-bűnözőre, Chopper Readre, aki több gyilkosságban is részt vett, mégis íróként lett befutott, és saját bűnözői múltjából idéz történeteket, majd adja közre őket egyszerű krimiként.
origo.hu
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?
