Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése gyanújával nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amiért 2005-ben és 2006-ban, az első Gyurcsány-kormány időszakában több település és kistérségi társulás valótlan tartalmú számlákkal igazolta a széles sávú internet kiépítésére fölvett uniós támogatásokat, illetve az internetes hálózatokat nem vagy csak részben építette ki. Az ügyben több feljelentés született, és egy lapunk birtokába került határozat szerint az adóhivatal „célszerűségi okokból” a napokban egyesítette ezeket a büntetőeljárásokat.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos még márciusban küldte meg a NAV-nak a kormánybiztosság vizsgálatának megállapításait. A jelentés szerint már az uniós pályázat kiírása előtt kiszivárogtak annak feltételei az akkori MSZP–SZDSZ-es kormányhoz közel álló cégekhez és egyes önkormányzatokhoz. Így még a tender meghirdetése előtt „üzemeltetőkonzorciumok” jöttek létre, amelyek a „kistérségek vezetőivel öszszehívták az érintett önkormányzatok vezetőit, és a legtöbb helyen rábeszélték őket” az indulásra.
*
Ezután meghívásos pályázatokat írtak ki, amelyekre jellemzően egyetlen céget vagy konzorciumot hívtak meg, „amely megfelelt a pályázati feltételeknek, a többi meghívott eleve »vesztes pályázatot« adott be”. A kormánybiztos vizsgálata szerint „a legtöbb pályázó előre tudta, hogy meg fogja nyerni a pályázott összeget”. Például a pályázati anyagok előkészítésébe bevont tervezőket „szóban arról tájékoztatták, hogy nyugodtan készítsék el a kiviteli terveket előre megrendelő és megrendelés nélkül, hiszen megvan a későbbi nyertesek listája, és a kivitelezők is ismertek”.
Ugyanakkor a nyertes települések között több olyan is akadt, ahol már volt széles sávú internet, és az új hálózatot konkurenciának szánták. A jelentés rámutatott: a nyertes pályázók közül mindössze néhány írt ki közbeszerzést a kivitelezésre, de azok többsége is irányított, előre eldöntött eljárás volt. A kivitelezésekkor jellemző volt a túlszámlázás, és ebből fedezték az irányító hatóság, a generálkivitelező és a közbeszerzést lebonyolító cég öt-öt százalékos sikerdíját. Előfordult, hogy az elszámolásnál már korábban elkészült, más tulajdonában lévő hálózatot mutattak be. Mivel a pályázati feltételek adott mértékű éves forgalomhoz voltak kötve, sok esetben a generálkivitelezők csak a nevüket adták a pályázathoz, a munkálatokat végül az ő nevükben kisebb cégek végezték el.
Már 2006-ban több bejelentés érkezett a hatóságokhoz a törvénytelenségek miatt, de a nyomozásokat akkor arra hivatkozva szüntették meg, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (Mag) Zrt. vizsgálatai mindent rendben találtak. A kormánybiztos vizsgálata kiemelte: hangfelvételek bizonyítják, hogy ezek az ellenőrök meg sem közelítették a pályázati pénzből épült létesítményeket, és mindent megtettek, nehogy szabálytalanságra bukkanjanak. A jelentés megemlít egy konkrét példát, amikor egy tervező bejelentette a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon, hogy Szeghalmon nem épül széles sávú internethálózat, Tótkomlóson viszont lopott anyagból készítik a 40 milliós hálózatot. Erre a gazdaságvédelmi osztály akkori vezetője azt válaszolta: „Erős a politikai nyomás, ezzel szemben nem tehetünk semmit.”
Budai Gyula vizsgálata tételesen felsorolja azokat az akkor még jellemzően MSZP–SZDSZ-es irányítású településeket vagy kistérségeket (például Kalocsa, Békés, Szeghalom, Makó, Vésztő, Füzesgyarmat), amelyeknél korrupciógyanú vetődhetett föl. Például a Török Gusztáv Andor (SZDSZ) vezette Kalocsa – a polgármester „parlamenti kapcsolatait is felhasználva” – úgy nyert el 186 milliós uniós támogatást, hogy nem is volt jogosult a pályázaton indulni. A 130 millió forinthoz jutó, MSZP-s irányítású Szeghalom kistérség esetében pedig azt állapította meg a vizsgálat, hogy a „korrupciós sikerdíj kifizetését túlszámlázásokból biztosították”.
A jelentés megemlíti az SZDSZ közelinek tartott Protégé Kft. nevét, amely számos kistérség és település közbeszerzését intézte. Erről a cégről lapunk korábban már föltárta, hogy a mentésirányítási rendszer kialakítására meghirdetett, de 2008-ban korrupciógyanú miatt leállított tenderben is fölvetődött a neve: a társaság szakértői munkákat végzett volna az összesen 1,3 milliárdos beruházásban. A Protégé előzőleg az SZDSZ-es irányítású egészségügyi tárcánál projektmenedzselési tanácsokat osztogatott több millió forintért.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország megvédte magát!
