Másik forrásunk szerint ugyanakkor nem alkalmatlansága miatt került le a napirendről a koncepció, hanem azért, mert annak bizonyos pontjai politikai döntéseket igényelnek. Úgy tudjuk, a tervezetet a napokban továbbították közigazgatási egyeztetésre. Mint ismeretes, a jogszabálytervezetek közigazgatási államtitkári egyeztetésére az- előtt kerül sor, hogy a kormány megtárgyalná azokat. Lapunk úgy tudja, a tervezett menetrend szerint augusztus 17-én tárgyalná a kormány a leendő felsőoktatási törvény koncepcióját.
A tervezet kiszivárogtatása többek szerint komoly károkat okozhat a kormánynak, hiszen az még nem a végleges, kizárólag a kabinet által támogatott elképzeléseket tartalmazza, amit jól mutat az is, hogy a koncepció egyelőre nem ment át a közigazgatási egyeztetésen.
*
Többen azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a tervezet kiszivárogtatójának célja éppen a zavarkeltés volt, hiszen az anyagot „titkosították”, amelyhez csak nagyon szűk kör férhet hozzá. Felmerült az is, hogy az anyag a Nemzeti Erőforrás Minisztériumból kerülhetett ki, ahol még mindig sokan dolgoznak olyanok, akik korábban Hiller István szocialista oktatási miniszter munkáját segítették.
Az azóta lapunkhoz is eljuttatott tervezet azonban számos olyan új elemet is tartalmaz, amelyeket a Népszabadság nem ismertetett. A koncepció hármas számú melléklete például tartalmazza az államilag finanszírozott keretszámok képzési területek közötti tervezett elosztását a következő három évre. Ebből kiderül, hogy nemcsak a munkaerő-piaci szempontból kevésbé keresett képzéseken, illetve a divatszakokon terveznek létszámcsökkentést, hanem az olyan, súlyos szakemberhiánnyal küzdő területeken is, mint az orvosképzés, vagy a természettudományos képzés. A melléklet szerint idén 4600 fiatalt lehetett felvenni orvosi, illetve egyéb egészségügyi képzésre. Jövőre ez a szám több mint 15 százalékkal csökkenne, 388 főre. Két év múlva már csak 3300 főt, 2014-ben pedig mindössze 2850 főt lehetne felvenni ilyen képzésre; ez az ideinél 40 százalékkal kevesebb. A szintén szakemberhiánnyal küzdő műszaki és természettudományos terület sem járna sokkal jobban: műszaki területen jövőre több mint 10 százalékkal, három év múlva legalább 30 százalékkal tanulhatnának kevesebben ingyen, mint az idén. Hasonló, 30 százalékot meghaladó létszámcsökkentést könyvelhetne el az államilag finanszírozott helyek tekintetében a természettudományos képzés is. A munkaerő-piaci szempontból kevésbé versenyképes bölcsészképzésen jövőre több mint 30 százalékkal, három év alatt közel 55 százalékkal csökkentenék az ingyenesen felvehető hallgatók létszámát, a gazdaságtudományi képzéseken pedig több mint 60 százalékkal. A tervezet várható hatásai kapcsán az előterjesztő, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter is megjegyzi: a felsőoktatási kapacitásának csökkenése várhatóan minőségi javulást hoz, ám emellett a munkanélküliség növekedését és a fiatalok további elvándorlását eredményezheti. Hozzáteszi: az egészségügyi felsőoktatás területén a létszámcsökkentés tovább súlyosbítja az amúgy is vészes szakemberhiányt.
A tervezet ezenkívül a korábbi verziónál lényegesen kisebb mértékben csökkentené a felsőoktatási intézmények számát, és oly módon alakítaná át az egyetemek finanszírozását, hogy abban a jelenleginél lényegesen nagyobb részt tegyen ki a hallgatók számától függetlenül járó, viszonylag állandó fenntartói normatíva. A tervezet 2012-től a jelenlegi 29 állami felsőoktatási intézmény helyett már csak 26-tal számol, a Szolnoki Főiskolát a Kecskeméti Főiskola részeként említi, és nem szerepel az anyagban a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola sem. A Népszabadság szerint a Budapesti Corvinus Egyetem önálló megmaradása sem biztos, az új feltételek szerint ugyanis legalább négy karnak kell alkotnia egy egyetemet, márpedig a Corvinusból bizonyosan leválasztanak egyet a jövő januárban megalakuló Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára.
A tervezet szerint az állam a jelenleginél nagyobb befolyást gyakorolna a felsőoktatási intézményekre. A jövőben a felsőoktatási intézmény – amennyiben fenntartója az állam, és a hallgatók legalább 51 százaléka államilag finanszírozott képzésben vesz részt – a Nemzeti Felsőoktatás Rendszer (NFR) részét képezi majd, és az intézmény rektorának kinevezésében az államnak egyetértési joga lenne. A jövőben az állam döntene a felsőoktatási intézményrendszer méreteiről, az intézmények megszüntetéséről, összevonásáról, új intézmények alapításáról és arról is, hogy a kizárólagos önköltséges képzéseken mekkora lehet az önköltség. Jelenleg az intézmények maguk választják a vezetőiket, és az esetleges integrációról is önállóan döntenek.
Ezenkívül a jelenleginél erőteljesebben választanák ketté az államilag finanszírozott és az önköltséges képzést: a felsőoktatási intézményekben ugyanazon a szakon csak államilag finanszírozott vagy csak költségtérítéses képzés lenne szervezhető. Jelenleg együtt tanulnak egy adott szakon a fizetős és a nem fizetős hallgatók is. Hússzázalékosra csökkenne a hallgatói arány az egyetemeket irányító szenátusokban a jelenlegi egyharmados helyett, és a csekélyebb képviselet is csak akkor jöhetne létre, ha a hallgatói önkormányzati választásokon a szavazásra jogosult hallgatók felénél több vett részt. Ezenkívül 2016-tól felvételi követelmény lenne a C típusú középfokú nyelvvizsga a felsőoktatásban, mivel ma a végzősök közel harmada nyelvvizsga hiányában nem tudja időben átvenni a diplomáját.
Nem kizárt az sem, hogy a jövőben az állam venné át a piaci szolgáltatóktól az egyetemi kollégiumok, menzák, büfék üzemeltetési jogát, az új törvény ugyanis lehetővé tenné egy állami cég létrehozatalát erre a célra. A többszöri évismétlőknek megszűnne a jogviszonya még a fizetős szakokon is, és el kell bocsátani azt a hallgatót, aki a tanulmányai végzéséhez szükséges képzési idő másfélszeresét már igénybe vette.
A készülő új felsőoktatási törvény koncepcióját először tavaly novemberben hozta nyilvánosságra az oktatási államtitkárság. A tervezetet áprilisban egyszer már tárgyalta a kormány, ám akkor Orbán Viktor miniszterelnök a tervezet több ponton történő átdolgozását kérte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól. A koncepció mostani változata szerint – amennyiben azt a kormány támogatná – legkésőbb október 31-ig kellene kidolgozni a kész törvénytervezetet.
origo.hu
Sajátos módon juttatott Magyar Péter még a Diákhitel Központ vezetőjeként tízmilliókat egyik fontos, mostani emberének
