Egekben a balatoni mederdíjak

Már a négy évvel ezelőtti bevezetésekor is sokallták az önkormányzatok, a kikötőtulajdonosok és a horgászegyesületek a balatoni és a Velencei-tavi mederhasználati díjakat, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közelmúltban hozott döntése viszont a kikötőhelyek bérlőit is sújtja. A kétezer kikötői férőhely fölött rendelkező Balatoni Hajózási Zrt. vezetősége elkerülhetetlennek tartja, hogy az egekbe szökött mederhasználati díj egy részét áthárítsa a hajósokra.

Kedvezőtlenül érinti majd az idegenforgalmat, ha megtorpan a Balatonnál a kikötőépítési lendület, ugyanis jelenleg a tó kikötői férőhelyeinek a száma az optimálisnak a húsz százalékát sem éri el – reagált a vagyonkezelői döntésre Wossala György, a Magyar Vitorlásszövetség társelnöke. Szerinte vannak még tartalékok, ezért sem szabad drágítani a kishajósokat is érintő mederhasználatot. Nem tud arról, hogy más országokban is lenne a kishajósokra hárított mederhasználati díj – fűzte hozzá.
– Hazánkban 2007-ben kezdtek emelkedni a mederhasználati tarifák, a drágulás mértéke 2010-től már drasztikussá vált: egyes esetekben a korábbinak tíz-harmincszorosa, ma már szinte megfizethetetlenek a tarifák – emlékeztetett az előzményekre Gál Lajos gyenesdiási polgármester, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének elnöke. Ő és polgármester társai is méltányos díjmérséklést szorgalmaznak, akárcsak a változásokat leginkább megszenvedő Balatoni Hajózási Zrt.
Horváth Gyula, a társaság vezérigazgatója a Balatoni Fejlesztési Tanácshoz és a térség országgyűlési képviselőihez fordult, és azt mondta: ez az utolsó kísérletük. „Ha ez sem vezet eredményre, akkor kénytelenek leszünk a díjemelés költségének egy részét áthárítani a kikötőbérlőkre. De jó, ha annak felét meg tudjuk velük fizettetni” – vélekedett a cégvezető.
Vízfelületen lévő építmények és hajóállomások területén elhelyezett vitorláskikötők esetében négyzetméterenként 30-ról 289 forintra, a komplex csónakkikötőkben pedig 144 forintra emelkedett a mederhasználati díj. A döntéshozó nemzeti fejlesztési tárca és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt várja a mederhasználati díj emelésétől, hogy az „a korábbinál hatékonyabb területhasználatra sarkall”. (A mederdíj megfizetése alól továbbra is mentesül a vízirendészeti, a vízimentő-szolgálat és az állami feladatot ellátó tűzoltóság.) A jövőben már harminc helyett hatvan évre köthető mederhasználati szerződés, de a tarifák évenkénti megállapítását az inflációs ráta is befolyásolja.
– Nem tudja aláírni egyelőre a Balatoni Hajózási Zrt. a megemelt, számára évenként több tíz millió forint többletkiadást jelentő, 2015-ig folyamatosan emelkedő mederhasználati díjról szóló szerződést – nyilatkozta lapunknak Balázs Árpád siófoki polgármester, a Balatoni Szövetség alelnöke. Elmondta, ez veszélyezteti a balatoni kikötőhálózat fejlesztését, különösen a déli parton, ahol – mint ismert – a vízmozgás miatt kétmólós vitorláskikötőket kell építeni.
A vitorláshajó-tulajdonosok még nem tudják, de már vélhetőleg gyanítják, hogy mi vár rájuk. Sokuk már évek óta háborog a rohanó tempóban emelkedő kikötői díjak miatt. Egy 15 és 20 négyzetméter alapterületű vitorlás hajó éves kikötőbérleti díja ugyanis 123 ezer, a kisebbeké 90 ezer forint, az elektromos csatlakozás az alapdíj 30 százalékával, a kikötői illemhely és zuhanyozó használata 55, az ivóvíz-vételezés pedig 20 százalékkal növeli az alapdíjat. A kikötőbe való bejutáshoz szükséges mágneskártya 29 ezer forint, és ugyanennyibe kerül az autó parkolóhelye is. A hajó téli tárolásáért 55 ezer és 255 ezer forint közötti összeget kell fizetni, a daruhasználatért kishajó esetében 57 ezer, nagyobbnál 103 ezer forintot.