Orbán Viktor tegnapi felszólalásában ismertette azt az országvédelmi tervet, amely az euróválság magyarországi hatásainak kivédéséről hozott intézkedéseket tartalmazza. A kormányfő elsőként közölte, hogy zéró toleranciát hirdetnek és hajtóvadászatot indítanak az uzsorások ellen. A hatékonyabb fellépés érdekében módosítják a büntető törvénykönyvet, és kezdeményezik, hogy harmincszázalékos teljes hiteldíjmutató (thm) felett ne lehessen hitelt nyújtani. Az elképzelések szerint törvényben állítanak korlátot a kölcsönszerződések magas kamatai elé. Mindezek mellett csökkentik a készpénzalapú segélyek arányát, míg a természetbeni segélyekét növelik.
A miniszterelnök a magas rezsiköltségek miatt azt javasolta, hogy vezessék be a központi ármegállapítást a szemét-, a víz- és a csatornadíjak esetében is. Ezt azzal indokolta, hogy miközben a privatizált közműcégek óriási extraprofitot tesznek zsebre, addig az állam szerepe meggyengült ezen a területen.
Az akcióterv harmadik pontja alapján kidolgozzák azt a kétharmados többséget igénylő stabilitási törvényt, amely a nyugdíjrendszer, az egészségügyi kassza, az adórendszer és az önkormányzatok összehangolt működési rendjét rögzíti majd. – Ezzel megakadályozható lesz az államadósság újratermelődése – hangsúlyozta a kormányfő.
Orbán Viktor tájékoztatása szerint a kormány megvalósíthatónak minősítette a Fidesz és a KDNP azon javaslatát, amely lehetővé teszi a devizahitelek rögzített árfolyamon (180 forint a svájci frank, 250 forint az euró és 2 forint a japán jen esetében) történő egyösszegű viszszafizetését. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy több szempontból is megvizsgálták a javaslatot, és arra jutottak, hogy az nem veszélyezteti a pénzügyi rendszert, mivel a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankjaik, az OTP és az FHB mögött pedig a magyar állam. Várhatónak nevezte ugyanakkor, hogy nemzetközi szervezetek „megtámadnak bennünket” a tervezett intézkedés miatt. – Kedvezőtlen ítéletek esetén megfelelő válaszintézkedésekkel fogunk reagálni – tette egyértelművé.
A Fidesz–KDNP tervezete – amely szerint a bank semmilyen külön költséget nem számíthat fel az átváltással és az egyösszegű visszafizetéssel kapcsolatban – mellett a kormány további javaslatokkal él. A forintban felmerülő költségeket például a jövőben csak forintban terhelhetnék ügyfeleikre a bankok, s javaslatot tesznek a kamatszámítás átláthatóbbá tételére is. Felszólítják továbbá a pénzintézeteket egy pozitív adóslista létrehozására. A miniszterelnök szerint indokolt annak kivizsgálása, milyen érdekeket szolgált, és kit terhel a felelősség azért, hogy – a térség országaival ellentétben – Magyarországon az embereket „belecsalták” a devizahitelezés rendszerébe.
Az akcióterv ötödik pontjaként pénzügyi védelmi tervet hirdetett Orbán Viktor. Ebben azt javasolta, hogy hazánk októberben és novemberben lejáró tartozásait úgy fizesse vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), hogy ennek fedezetére ne vegyen fel újabb hitelt. Azt is kezdeményezte, hogy a 2012-es költségvetési hiányt három százalék alatt állapítsák meg, mivel a mai pénzügyi helyzetben 2,8 százalékosnál alacsonyabb szinten automatikusan csökken az államadósság. A miniszterelnök bejelentette: Magyarország fordított adózási rendszert vezet be a mezőgazdasági termékek körébe. Az erre vonatkozó tervet eljuttatták az Európai Unióhoz. A kormány az uniótól egy 35 százalékos luxus forgalmiadó-kulcs bevezetésének lehetőségét is kérte. Jogszabály-változtatások lesznek annak érdekében, hogy a jelentős adótartozással megszűnt cégek tulajdonosai ne kaphassanak adószámot, egyes gazdasági események adóhatósági vizsgálata pedig úgy is megtörténhessen, hogy az nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.
A hatodik terület a Start munkaprogram kérdésével foglalkozik. Így a mezőgazdaság, az energiatermelés és az országos nagyberuházások területeire tömegesen kiterjesztik jövőre az idén indított közmunkaprogramokat, ha azok sikeresek lesznek. Világossá tette azt is, hogy aki nem fogadja el a számára felajánlott munkát, az a jövőben nem számíthat állami segítségre, a munkaidejével mindenkinek el kell számolnia.
– Nem torpanhatunk meg, csak akkor van értelme az eddigi munkának, ha végigvisszük Magyarország megújítását – mondta a miniszterelnök. Szerinte a nemzetközi intézmények súlya folyamatosan csökken, míg a nemzetek súlya növekszik, így „a történelem most azt a lehetőséget kínálja, hogy felépítsük a XXI. századi magyar nemzetet”. – A képlet tehát egyszerű: tartani kell az irányt, de növelni kell a tempót. – Csak a magyar Országgyűlésen múlik, hogy milyen gyorsan juthat el a segítség az érintettekhez – tette hozzá. A miniszterelnök felszólalása végén arra kérte a képviselőket, hogy tegyék félre egyéni ambícióikat, illetve a pártérdekeket, és álljanak ki egységesen Magyarországért és a magyar emberekért. Beszédében többször is utalt rá, a kormány célja az, hogy hazánk elkerülje a görög utat.
Az ellenzéki frakcióvezetők hozzászólásait (a parlamenti képviselőcsoportok álláspontjáról külön cikkünkben olvashatnak – a szerk.) Orbán viszonválaszában úgy értékelte, hogy azokból egyetlen dolgot tud csak kiolvasni: szerinte az MSZP, a Jobbik és az LMP viszszautasította az országvédelmi terv megvalósításában való részvételt. – Az országvédelmi tervet azonban önök nélkül, sőt, ha kell, önök ellenére is megvalósítjuk – szögezte le a miniszterelnök.
SEGÍTSÉG FÉSZEKRAKÓKNAK. Egy tegnapi törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy az árfolyamrögzítést a Fészekrakó programban részt vett emberek is igénybe vehetik, valamint azok is, akiknek kölcsöne 2015. január elseje előtt jár le. Döntött a Ház arról is, hogy az eddigi minimum 45 helyett legalább 30 napnak kell eltelnie a fizetési kötelezettséget megállapító törvények kihirdetése és hatálybalépése között.
origo.hu
Diplomáciai botrány Zelenszkij főszereplésével
