Rövidesen elkezdik a délszláv háború idején telepített aknák felszedését a magyar–horvát határszakaszon Eszék-Baranya, illetve a hazai Baranya megye területén. A Magyarország–Horvátország IPA Határon átnyúló együttműködési program 2007– 2013 elnevezésű kezdeményezés az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az elaknásított területek megtisztítására a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság és a Horvát Aknamentesítési Központ (Cromac) közös pályázattal hárommillió eurót nyert (a teljes költség 3,5 millió euró), ami 1,6-1,4 millió euró arányban oszlik el a programvezető horvát és a magyar fél között. A 24 hónaposra tervezett aknamentesítést támogatja a horvát belügyminisztérium, az Eszék-Baranya Megyei Önkormányzat, valamint a Baranya Megyei Önkormányzat is. A horvátok az Eszék-Baranya megyei Draz és Donji Miholjac települések térségének aknamentesítését, a magyar fél pedig a Dráva– Duna közötti D jelű száraz határszakaszon körülbelül 80 kilométer hosszan az aknagyanús területek felderítését és kitűzését, valamint megtisztítását tervezi.
Ismert, a szerb–horvát háború idején (1991–1992 és 1995) elsősorban szerb katonai és félkatonai alakulatok a magyar–horvát határ száraz szakaszán több ezer gyalogsági és harckocsik elleni aknát telepítettek, főként horvát, néhány esetben magyar oldalon. Céljuk feltehetőleg az volt, hogy megakadályozzák a helyiek elmenekülését, és így reagáltak arra az akkoriban terjedő rémhírre, hogy a horvát gárdisták segítséget kapnak Magyarországról. Ezért aláaknázták a horvát településekre, a határra vezető földutakat, a Duna és a Dráva védtöltéseit. Az utakra harckocsiaknákat, az átjárókhoz irányított repeszaknákat helyeztek.
A robbanószerkezeteket legtöbbször heves csaták idején, kapkodva, rendszertelenül tették le, sőt, pótolták is őket, a háború végére a határ mentén összefüggő aknamezők alakultak ki. A szerkezeteket több sorban helyezték el, az első kettő-négybe általában botlódrótos gyalogsági repeszaknákat, mögéjük pedig a felszín alá taposóaknákat rejtettek. Ezekről azonban megbízható feljegyzések, térképek nem készültek, így felszedésükig veszélyt jelentenek az arra tévedőkre. Horvátországban az elmúlt tíz évben kétezren szenvedtek aknabalesetet, közülük ötszázan meghaltak.
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben