Előnyben a műszaki oktatás

Az új felsőoktatási törvény koncepciójának legutóbbi verziójával szemben lényegesen kisebb mértékben, 40 százalék helyett alig 10 százalékkal csökkentené a következő három évben az államilag támogatott felsőoktatási képzésre felvehető hallgatók számát a Nemzetgazdasági Minisztérium, és a képzési területek közötti belső arányokat is máshogy alakítaná – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumból. Eszerint a műszaki, a természettudományos és informatikai hallgatók számát a duplájára emelné, az orvos- és a pedagógusképzés keretszámát pedig szinten tartaná.

A készülő új felsőoktatási törvény legutóbb nyilvánosságra került változatával ellentétes módon alakítaná a következő három évben a felsőoktatásba ingyenes képzésre felvehető hallgatók számát a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium, amely mégsem tartaná a Széll Kálmán-tervben szereplő negyvenszázalékos keretszámcsökkentést – derül ki a lapunk birtokában lévő dokumentumból. A bevezetőből kiderül, hogy a gazdasági tárca Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére készített jelentést a kormánynak arról, hogy a felsőoktatás területén a munkaerőpiac, a kutatás-fejlesztés, az innováció, a versenyképesség és a gazdasági növekedés igényei szerint milyen képzési területen mennyi hallgatót képezzenek. A jelentés leszögezi: a munkahelyteremtés hosszabb távon csak az iparosítás újraindításával képzelhető el, az iparosításhoz pedig műszaki szakemberekre van szükség.
A Matolcsy nevéhez fűződő dokumentum a Széll Kálmán-tervben és a Hoffmann-féle felsőoktatási koncepció legutóbb augusztus eleji verziójában foglaltaknál lényegesen kisebb létszámcsökkentést tervez: míg a felsőoktatási koncepció csak 30 ezer elsőéves hallgató államilag finanszírozott képzését támogatná 2014-ben, addig Matolcsy közel 50 ezer fiatal tanulását finanszírozná továbbra is. A férőhelyek képzések közötti felosztásában is óriási a különbség a két tárca elképzelése között. Míg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium minden képzési területen legalább 20 (maximum 60) százalékos csökkentést hajtana végre, addig az NGM a szakemberhiánnyal küzdő területeken a duplájára növelné az államilag finanszírozott kurzusra felvehető hallgatók számát, más képzések esetében pedig 90 százalékos csökkentést tart indokoltnak.
A Matolcsy-féle dokumentum leszögezi: a 2012–2014-es időszakban kiemelt feladat az informatikai, műszaki és természettudományos képzés jelenlegi keretszámainak megduplázása, valamint az, hogy az állami oktatás- és egészségügy felsőfokú szakemberképzése államilag finanszírozott maradjon. Ennek érdekében az orvos-egészségügyi, valamint a pedagógusképzés keretszáma a jelenlegi szinten stabilizálódik. Ezzel szemben kilencven százalékkal csökkentenék az agrár-, a bölcsész-, a gazdasági, a társadalomtudományi, a jogi, a sporttudományi, a művészeti és a művészetközvetítési képzési területekre ingyenes képzésre felvett hallgatók számát.
Az anyagból úgy tűnik, az NGM a fokozatos, három év alatt történő átalakítást találja a legjobbnak, a gyorsabb változatok kapcsán ugyanis megjegyzi, hogy azok végrehajtása esetén jelentős feszültségek várhatók, mivel hirtelen nem lesz ennyivel több informatikus- vagy műszaki hallgató, és az intézmények alkalmazkodóképessége is kétséges.