Felduzzadt tartozás

November 30-ig elkészül a víz-, a szemét- és a csatornadíjak hatósági árkörbe vonásához szükséges jogszabályi háttér. Nem véletlen, hogy a rezsibefagyasztás terve ezekre az ágazatokra is kiterjed, mivel egyedül a vízműveknél jelenleg több mint tízmilliárd forintos lakossági kintlevőséget tartanak számon.

Dékány Lóránt
2011. 09. 23. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

November 30-ig kell elkészülnie a víz-, a szemét- és a csatornadíj hatósági árkörbe vonásáról szóló jogszabálytervezetnek – jelentette be tegnap Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Orbán Viktor még hétfőn az országvédelmi tervet kifejtő beszédében utalt erre az intézkedésre, hogy így a teljes rezsiköltség befagyaszthatóvá váljon.
A vízdíj esetében az egyre súlyosabb méreteket öltő lakossági tartozás is indokolja a változtatást. – A víziközmű-ágazat jelentősebb szolgáltatóira vonatkozóan ismert adatok alapján az összes lakossági hátralék 2010 végén meghaladta a 12 milliárd forintot – közölték lapunk megkeresésére a Magyar Víziközmű-szövetségnél (Mavíz). Ugyanakkor hozzátették, a lakossági hátralék növekedési üteme idén mérséklődött az elmúlt években tapasztalt tendenciákhoz képest, elsősorban a cégeknél az utóbbi években különösen kiemelten kezelt hátralékkezelési tevékenység eredményeként. Azonban a fél éven túli hátralék aránya továbbra is bővül, amely a tartósan fizetésképtelen fogyasztók számának növekedését mutatja.
A szakmai szövetség jelezte, hogy a fizetési problémákkal küzdő lakossági ügyfelek száma a hátralék növekedési ütemét is meghaladóan emelkedik. Ezen belül is jelentős növekedést mutat a szociálisan érintettek száma. Tavaly 2009-hez képest egy év alatt közel 30 százalékkal emelkedett a kinnlevőség, ám ezen belül az éven túli tartozás több mint 50 százalékkal nőtt. Emellett hozzátették azt is, hogy a fűtési szezon kezdetekor, vagyis októberben jelentkezik érzékelhető emelkedés a kintlevőségnél.
– A vízművek kezében nincsenek olyan fajta szankciók, mint az energiaszolgáltatóknál. Itt a jogszabályok értelmében csak korlátozni lehet az ellátást, de elzárni teljesen nem – fogalmazott kérdésünkre Nagy Edit, a Mavíz főtitkára. Hozzátette, ez többnyire eredményesen alkalmazható azoknál a fogyasztóknál, ahol a fizetőkészséggel és nem a fizetőképességgel vannak problémák. Azonban jelentősen javítaná a szolgáltatók helyzetét, ha a jogszabály egyértelműen biztosítaná a fogyasztási helyen keletkező hátralék tekintetében az ingatlan tulajdonosának egyetemleges felelősségét – ezt többek közt az előkészítés alatt álló víziközmű-törvénytől várják.
Nagy Edit elmondta, a vízművekre nem jellemző, hogy beépítették volna a díjakba a kintlevőségek miatt keletkező veszteségeket. Eddig ugyanis az önkormányzatok joga volt a tarifa megállapítása, amelyek több szempontból is ellenérdekeltek a különböző költségelemek egy bizonyos határon túli beépítésében. A főtitkár szerint ezen a helyzeten sokat javít majd, ha egy központi hivatal (az előzetes tervek szerint a Magyar Energia Hivatal) hagyja jóvá az elismert költségeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.