Jelentősen drágult Magyarország finanszírozása. A magyar állampapírok hozamai tegnap tíz-húsz bázisponttal is emelkedtek a másodlagos piacon. A jelenség mögött szakmai vélemények szerint egyértelműen a végtörlesztéssel kapcsolatos aggodalmak álltak. A pénzpiaci elemzők, a pénzintézetek közgazdászai és a hitelminősítők arra figyelmeztetnek, hogy a banki szektornak a magyar tervek hatalmas veszteségeket okoznak (állítólag a pénzintézetek a kihelyezett kölcsönök 20 százalékának leírására kényszerülnek), emiatt az amúgy is minimumon tartott hiteltevékenység további viszszafogása várható, s mindez akár recesszióba is taszíthatja az országot. A vészjósló forgatókönyvek szerint a törleszteni képes, de a havi részletfizetés miatt vergődő adósok kisegítése miatt a külföldiek átgondolhatják azt, hogy menynyi hazai állampapírt tartanak maguknál. Ennek következtében pedig elindulhat egy 2008-ashoz hasonló nagyobb kivonulási hullám, ami a forint erőteljes gyengülését, a kockázati felár megugrását és akár leminősítéseket is vonhat maga után.
Mindez kísértetiesen emlékeztet azokra az eseményekre, amelyek a magán-nyugdíjpénztári vagyon átcsatornázásáról szóló bejelentést követték. Az első befektetői reakciókat a bizalmatlanság és a jogbiztonság féltése jellemezte, amit néhány leminősítés is kiegészített. Később azonban, amikor a kormány elkötelezettsége nyilvánvalóvá vált az államadósság csökkentésére és az államháztartási hiányok leszorítására, fordult a kocka, a befektetők „megbocsátották” a kormánynak a magánpénztáraknak okozott sérelmet, és ismét vásárolták a magyar pénzügyi eszközöket. – Ez most is így lesz, ha az Orbán-kabinet nem hagyja magát eltántorítani a céljaitól, és a hitelminősítői bírálatokra kemény fellépéssel válaszol. Magyarország rendelkezik elegendő mértékű tartalékkal, ameddig nem javul a pénzpiaci megítélés, nem kell újabb kötvényeket kibocsátani, a kölcsönöket nem a hisztéria idején kell megújítani – mondta a Magyar Nemzetnek Varga István közgazdasági szakértő. Szerinte – hogy a banki szféra oldaláról érkező esetleges támadások ellen hatékonyan tudjon fellépni a kormány – fontos tisztázni egy fogalmi kérdést, mégpedig azt, hogy nem a bankok veszteségéről, hanem a várt haszon elmaradásáról beszélhetünk.
– A pénzintézetek kritikáit meg lehet érteni, ugyanis elveszítik játékterük egy részét. Másrészről azonban Magyarország jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy kikerüljön a fiktív deviza-függőségből, nem engedhetjük magunkat tovább kopasztani – fogalmazott Varga István, aki szerint a helyzet sok tekintetben hasonló az 1848-as jobbágyfelszabadításhoz. – A pénzrendszer nagy mennyiségű inaktív tőkével rendelkezik, amelynek elhelyezéséről gondoskodni kell. A londoni kereskedők megszabott régiós kvóták alapján csoportosítják a forrásokat, elsősorban ettől függ, hogy a magyar piacokra mennyi tőke érkezik. Ha a befektető biztosítottnak látja a megtérülést, továbbra is finanszírozni fogja a régiót és hazánkat – mutatott rá a szakember.
Orbán Viktor miniszterelnök a devizahitelesek megsegítését célzó döntés bejelentése alkalmával már jelezte, hogy támadások várhatók a szokványostól eltérő megoldás miatt. Egy nappal később Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is utalt arra, hogy fel kell készülni a kritikákra, illetve a bírósági eljárásokra. A gazdaságpolitika alakítói ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy a devizahiteleseknek dobott mentőöv nem fogja megingatni a pénzpiacokat. Ha pedig olyan döntés születne, amely szerint az európai joggal ellentétes a magyar döntés – mondta Orbán az akcióterv ismertetésekor –, a válaszlépésük „ennek megfelelő” lesz. A kormányfő később egy televíziós interjúban úgy fogalmazott, hogy kedvezőtlen döntés esetén sem érheti kár a végtörlesztőket, egy ilyen esetben az államnak kellene majd helytállnia.
origo.hu
Megtalálták a rendőrök és lementették a felvételeket Magyar Péter diszkóbotrányáról - videók
