Örömtelinek tartja Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ vezetője, hogy a másodfokú ítélet előtt, szombaton elhunyt Képíró Sándor egészségi állapotát aláásta az ellene indított büntetőper. Erről az amerikai–izraeli kettős állampolgárságú „nácivadász” az egyik internetes közösségi oldalon értekezett, ahol szó szerint azt írta: „Talán az egyetlen vigasz Képíró szörnyen frusztráló halálhírében, hogy (a volt csendőr) ügyvédje szerint a per károsan hatott az egészségi állapotára, egy kis győzelem az igazságnak.” Zuroffnak meggyőződése, hogy a fellebbezés megmásíthatta volna az elsőfokú, „gyalázatos felmentő ítéletet”.
A szombaton, 98. életévében elhunyt Képíró Sándort a Fővárosi Bíróság bizonyítottság hiányában első fokon felmentette a háborús bűntett vádja alól, és gyakorlatilag csak azt találta bizonyítottnak, hogy a volt csendőr az 1942. januári újvidéki razzia idején megmentette egy szállótulajdonos család életét. A Wiesenthal központ nyomására a Falvai Zsolt vezette Budapesti Nyomozó Ügyészség olyan „bizonyítékok” alapján emelt vádat, amelyek történész szakértők és a bíróság szerint is értékelhetetlenek voltak. Bár egy jogállamban az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, Zuroff következetesen „náci háborús bűnösnek” bélyegezte Képírót.
Jellemző, hogyan kezelték Képíró halálhírét egyes balliberális orgánumok. Az Amerikai Népszava például Istenítélet – meghalt Képíró Sándor, a hazai Népszava pedig Halálával elkerülte a jogerős ítéletet Képíró Sándor címmel közölt cikket.
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja