Amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, s azt itthon nem kérhetik rajta számon – ezzel védekezett az MTI-nek nyilatkozva tegnap Kertész Ákos, aki hétfőn egy magyargyűlölő cikket jelentetett meg az amerikai lapban. Így fogalmazott: „A magyar genetikusan alattvaló. (…) A magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret-furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van, legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. (…) Ma már a második világháború borzalmaiért, a holokausztért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!”
Az országos felháborodás ellenére a Kossuth-díjas író eddig nem kért bocsánatot. Közölte: nem számított arra, hogy a cikk olyan reakciót vált ki, mint amilyet a Jobbik produkált. Mirkóczki Ádám Jobbik-szóvivő ugyanis közölte: megvizsgálják annak a lehetőségét, hogyan lehet visszavonatni Kertész állami kitüntetéseit, és kezdeményezik budapesti díszpolgári címének visszavonását. – Aki ilyen kijelentéseket tesz, az nemhogy állami kitüntetésekre, de a magyar állampolgárságra sem méltó – jelezte Mirkóczki. Kertész úgy reagált: ha a Jobbik úgy gondolja, hogy ezt meg lehet tenni, s találnak rá jogalapot, akkor erre ő nem tud mit mondani.
Az Amerikai Népszava tegnap egy zavaros írásban vette védelmébe Kertészt. Szerintük a „cikkre adott negatív reakciók többsége gyűlölködő, antiszemita, rasszista (sic!) és suttyó”. Magyarázatuk szerint a „genetikai” kifejezést nem faji, hanem „nemzeti sajátságként” kell értelmezni. „A mi értelmezésünk szerint Kertész Ákos szavaiból a mély hazaszeret (sic!), a magyarság volt és bekövetkező sorstragédiáiért érzett fájdalom és felelősség fejeződik ki” – közölték.
Tamás Gáspár Miklós filozófus, akinek cikkeit rendszeresen utánközli az Amerikai Népszava, viszont helytelennek és igaztalannak nevezte Kertész gondolatait. (A filozófus lapunknak írt levele keretben olvasható.) Ugyanakkor kérdésünkre, hogy elhatárolódik-e kollégájától, azt felelte: az elhatárolósdival nem ért egyet, ebben a játékban nem szeretne részt venni.
Megkerestük az Amerikai Népszava hirdetőit is, mi a véleményük a cikkben elhangzottakról. Egyiküknél, egy New Yorkban és Fairfieldben magyar hentesüzemet működtető cégnél – amely tíz éve hirdet a lapnál – nem olvasták az írást, de miután fölolvastuk nekik, megdöbbentek annak tartalmán. Közölték, szomorú, ha valaki ilyet ír, mond és gondol a magyarokról, hiszen ők is keményen dolgoznak az Egyesült Államokban. Közölték: fontolóra veszik, hogy elhatárolódjanak a lapban leírtaktól, és viszszavonják hirdetésüket. Egy másik hirdetőnél, a Ronai & Ronai ügyvédi irodában sem ismerték a cikket, kérték, küldjük el a szöveget. Választ későbbre ígértek.
A lapnak sok ismert balliberális publicistája van (így Vásárhelyi Mária, Andrassew Iván, Para-Kovács Imre), akiket telefonon,
e-mailben próbáltunk, próbálunk elérni, egyelőre hiába. Mindenesetre várjuk véleményüket Kertész magyargyűlölő mondatairól, s azt, vajon elhatárolódnak-e tőle.
Szabad György volt házelnök lapunkon keresztül egy 1883-as Kossuth-idézettel üzent Kertésznek: „Én ember és ember között faj, nyelv, vallásfelekezet miatt sohasem tettem, s nem is fogok tenni különbséget; az antisemitikus agitatiót, mint a XIX. század embere szégyellem, mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom.” Szabad György szerint, aki Kossuth-díjat nyert, legalább ennyit illene, hogy tudjon, vagy ha nem tud, akkor gondolkodjék el rajta.
Vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten
