Lu Hszün újabb kötete magyarul

Kedden este a budapesti Marriott Hotelben mutatták be a modern kínai irodalom megteremtője, Lu Hszün posztumusz novelláskötetét az író születésének 130. évfordulója alkalmából. A Lu Hszün elbeszélései című könyv Galla Endre, a 2008-ban elhunyt neves sinológus, irodalomtörténész, műfordító magyarításában látott napvilágot. A válogató-szerkesztői munkát Galla Endre özvegye, az Egri csillagok fordítója, Mao Sou-fu asszony végezte. Az írót és a regényt Mao Sou-fu mellett a Magyar Írószövetség elnöke, Szentmártoni János és Csöcsiang (Zhejiang) tartomány delegációjának vezetője, Li Csiang (Li Qiang) méltatta. Lu Hszünt Csiu Si-Hsziung irodalomtörténész a nemzeti lelkületet formáló irodalmi óriásnak nevezte, akiről a Nobel-díjas japán író, Óe Kenzaburó, valamint Galla Endre egyaránt világirodalmi rangú, meghatározó íróként emlékezik meg. Az 1881–1936-ig élt Lu Hszün (valódi neve Csou Su-zsen) egész életművével az önkényuralom, a zsarnokság ellen tiltakozott. 1918-ban megjelentette pajhua nyelven Az őrült naplója című elbeszélését, amelyet ma a modern kínai irodalom és novellisztika első fecskéjeként tartunk számon. Ezt követte az Orvosság, a Kung Jicsi, valamint A Q hiteles története című elbeszélés – utóbbit Romain Rolland felejthetetlen remeklésnek nevezte.
Lu Hszün 1907-ben tanulmányt írt Vörösmarty Mihályról és Arany Jánosról, ismertette Petőfi Sándor életrajzát. 1927-ben a Remény című esszéjének vezérmotívumaként idézi Petőfi Sándor Remény című versét. Ő irányította fiatal írótársai, Paj Mang (a Szabadság, szerelem című Petőfi-vers fordítója), Zsuo Si és Szin Jung figyelmét a kelet-európai költészetre. Ahogy Galla Endre is, aki kínai irodalomtörténészként, műfordítóként azon fáradozott, hogy a két nép irodalma közel kerüljön egymáshoz, ezért többek között József Attila és Ady Endre verseit is kínaira, Lu Hszün, Lao Sö munkáit pedig magyarra fordította. Mao Sou-fut, Galla Endre feleségét, a több mint három évtizede Magyarországon élő jeles irodalmárt 2007 decemberében az egri várban ünnepelte a szakma, ahol bemutatták az általa elkészített Egri csillagok fordítást is. Méltatóik szerint Lu Hszün, Galla Endre és Mao Sou-fu életművükkel megépítették a kínai és a magyar nemzet között a „bánat folyóján átívelő aranyhidat”.