Bukósisakos rendőrök gépfegyverrel a kezükben járőröznek a New York-i Times Square metrómegállójának peronján. Ez csak azóta van így, hogy a terrortámadások megváltoztatták Amerika életét. A Brown Egyetem kimutatása szerint 400 milliárd dollárral többet költött azóta az ország önmaga biztonságára, és 1300 milliárd dollárba került az iraki és az afganisztáni háború. Az elnöknek és a rendőrségnek megnövekedett a hatalma, bármikor bárkit vizsgálat alá vethetnek, de látható a komolyabb ellenőrzés a kikötőknél és a repülőtereken is. Peter King New York-i republikánus képviselő, a belbiztonsági bizottság vezetője szerint az általános szigorúság az élet minden területén sokkal jobb, mint „halálra égni vagy kiugrani egy 106 emeletes épület tetejéről”, utalva a tíz évvel ezelőtti katasztrófákra. A Reuters által megkérdezett arab származású amerikaiak ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy kinézetük miatt nehezen engedik őket repülőre 2001 óta. – A helyzet most rosszabb, mint 2002. szeptember 11-én – mondta Dawud Walid, az Amerikai–Iszlám Kapcsolatok Tanácsának képviselője.
– Elképzelhetetlen volt, mikor megtörtént, és mégis, minden itt játszódott le az orrunk előtt –, mondta egy egyetemi fórumon Michael Nacht. A Berkeley Egyetem professzora érdekes összefüggésre hívva fel a figyelmet. – Oszama bin Laden és az al-Kaida célja az volt, hogy Afganisztánba csábítson minket, ahol csapdában leszünk. Ezért arra számítottak, hogy úgy megnöveljük hadi kiadásainkat, hogy akár csődbe is mehetünk – mondta a professzor, hozzátéve, most, tíz évvel az események után soha nem látott adósságban úszik az ország, a költségvetés súlyos deficittel zár, és bár ez nem mind szeptember 11-nek a hatása, de „az Egyesült Államok gazdaságának gyengesége nagymértékben annak eredménye, ahogyan válaszoltunk a terrortámadásokra”.
Kollégája, James Patterson szerint fontos az amerikaiak zavarodottságát is figyelembe venni, hiszen ők korábban azt hitték, a világ szereti őket, mint a remény bajnokait és a jogok védelmezőit. A Brown egyetem tanára rámutatott, két éven belül az amerikai kongresszus számos jogokat csorbító intézkedést hozott, mint például a hazafias törvényt, és két olyan háborúba kezdett, amelyek az amerikai történelem leghoszszabb konfliktusai is lehetnek.
A közvélemény-kutatások alapján azt mondhatjuk, hogy az amerikaiak tíz évvel a terrortámadások után nem tudják eldönteni, hogy biztonságosabb lett-e az országuk, hiszen nagyjából ugyanannyian érzik magukat jobban fenyegetve, mint ahányan kevésbé aggódnak. Az is bizonyos, hogy arról nem készítettek felmérést, vajon a nagyvilág békésebb, biztonságosabb lett-e a tíz év alatt.
„Talán biztonságosabb, de biztos, hogy nem lett boldogabb” – írta néhány napja az Irish Examiner vezércikkírója.
origo.hu
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja
