Nyomozás az ősláp lecsapolása miatt

Már a rendőrség is vizsgálja a Balatonfenyveshez közeli, nemzetközileg is védett nagybereki ősláp megcsapolását, amely miatt a helyi nemzeti park tett feljelentést. A földterületet az államtól hektáronként évi tíz forintért bérlő Hubertus Bt. ügyvezetője tagadja, hogy természetkárosítás történt volna. Eközben az elszámoltatási kormánybiztos kezdeményezte a haszonbérleti szerződés semmissé tételét.

Nyomozást indított természetkárosítás gyanújával a marcali rendőrség a nagybereki vízimadár-rezervátum vízszintjének kritikus szintre süllyesztése miatt – tudtuk meg Bíró Gábortól, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől. Tájékoztatása szerint az ügyben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tett feljelentést. Hozzátette: ismeretlen elkövető ellen folytatják az eljárást, és jelenleg szakértői véleményekre várnak.
A Balatonfenyveshez közeli bereki ősláp 1977 óta védett természeti terület, június elseje óta pedig nemzetközi jelentőségű vadvízi élőhelynek minősül. Néhány hónappal ezelőtt madarászok hívták fel a figyelmet arra, hogy egy tavaly decemberben módosított vízjogi engedély birtokában a Balaton-Nagyberek Vízitársulat engedte le a lápot az időszaki minimumszint közelébe. A vízitársulat intéző- és felügyelőbizottságának élén annak a Hubertus Agráripari Bt.-nek az üzletvezetői állnak, amely az állami tulajdonú természetvédelmi terület földhasználati jogával is rendelkezik. A Hubertus vadásztatással is foglalkozik, ezért a madarászok azt gyanítják, hogy a lápot szándékosan akarják kiszárítani, hogy a területen ismét vadászni lehessen. Szerintük ez a helyi élővilágot katasztrófával fenyegeti. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park is osztja ezt az aggodalmat, és éppen emiatt tettek büntetőfeljelentést a rendőrségen. Ugyanakkor a Hubertus Bt. ügyvezetője, Csató András tegnap ismételten visszautasította, hogy természetkárosítás történt volna. Azt állította: ismeretlenek eltömítették a vízeresztő zsilipet, és ezért kényszerültek arra, hogy átvágják a gátat. Hozzátette: a tavalyi nagy esőzések után megpróbáltak viszszatérni a száz éve megszokott szintre, a jelenleg is érvényben lévő vízjogi engedélyüknek megfelelően.
Azonban nemcsak a láp megcsapolása, hanem a haszonbérleti szerződés is aggályosnak tűnik. Amint arról a múlt héten beszámoltunk, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hűtlen kezelés gyanújával készül feljelentést tenni, ugyanis a védett lápot is magában foglaló, közel 8000 hektárnyi állami földet 1992-ben mindössze évi 80 ezer (tehát hektáronként tíz) forintért adták bérbe 99 esztendőre a Hubertusnak. A kormánybiztos vizsgálata szerint ezzel az államot mintegy 7-8 milliárd forintos kár érhette. Mivel a szerződésben Budai Gyula több jogszabályellenes kitételt is talált, ezért a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél a szerződés semmissé nyilvánítását és a terület állami birtokba vételét kezdeményezte. Erre Csató András úgy reagált: azért szabták meg az állami terület bérleti díját hektáronként évi tíz forintban, mert abból mindössze 2000 hektár alkalmas növénytermesztésre, 4700 hektáron pedig legelő- és erdőgazdálkodást folytatnak. Ráadásul a szerződés értelmében feladataik közé tartozik több mint tízezer hektár vízelvezető rendszereinek üzemeltetése és fenntartása, amely évi 30–80 millió forintba kerül, és ez az ügyvezető szerint nagyjából arányban van a földbérlet piaci árával.