Össztűz zúdult a kormány azon terveire, amelyek lehetővé tennék a devizaadósoknak, hogy 180 forintos árfolyamon számolva előtörlesszék a frankhitelüket, vagy 250 forinton fizessék ki az euróhitelüket. Az elképzelésnek számos ellenzője van, hazánkban többek között a Magyar Bankszövetség fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy szerinte hazánk pénzügyi stabilitását veszélyezteti a kedvezményes előtörlesztés lehetősége, de a magyar tervek Ausztriában is visszhangra találtak. – Nyugati szomszédunk pénzügyminisztere levélben tiltakozott a lépés ellen, és arról beszélt, hogy a tervek az osztrák bankokat veszélyeztetik – tudta meg a távirati iroda. A bécsi kormány vezetői, Werner Faymann kancellár és Michael Spindelegger alkancellár emellett arról beszéltek, az Európai Bizottságnak (EB) kell megvizsgálnia, hogy jogszerű-e a magyar lépés. Az EB szóvivője egyébként tegnap közölte: bár korai még végleges véleményt mondani az előtörlesztésről, első ránézésre aggodalmaik vannak a jogosságát illetően.
*
Frank Gill, a Standard and Poor’s hitelminősítő vezető igazgatója is aggodalmát fejezte ki a tervek miatt. A Bloombergnek adott interjújában elmondta: a devizahitelek rögzített árfolyamon történő, egyösszegű törlesztése veszélyezteti a hitelezést, a gazdasági növekedést és a közpénzügyeket, így a rosszabb besorolás felé terelheti az országot.
Az erős ellenállás, úgy tűnik, nem érte váratlanul a kormányt. A nemzetközi kritikákkal kapcsolatban Orbán Viktor a Hír TV-nek nyilatkozva azt mondta: pontosan azzal a helyzettel kell szembesülnünk, mint a bankadó esetén. Emlékeztetett arra, hogy a korábban bevezetett multiadók miatt jelenleg is perben állnak nemzetközi cégekkel. A tervezett lépések kapcsán a miniszterelnök ugyanakkor leszögezte, az európai fórumok döntései nem érinthetik hátrányosan a devizahiteleseket.
– Akik nem tették a dolgukat, azoknak viselniük kell a felelősséget – mondta a kormányfő azokról, akik 2002 után nem figyelmeztették az embereket a devizahitelek veszélyeire. Kiemelte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a mindenkori pénzügyminiszterek és miniszterelnökök pozícióját, ugyanakkor kitért a jegybanki vezetés felelősségét firtató műsorvezetői kérdés elől. A miniszterelnök szerint parlamenti albizottságnak kell megvizsgálnia a kialakult helyzet miatti esetleges személyi felelősséget. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy 150 és 300 ezer között lehet azoknak a száma, akik rendelkeznek olyan összegű megtakarítással, amellyel igénybe tudják majd venni a devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztésének – időbeli korláthoz kötött – lehetőségét. A politikus megjegyezte azt is, valójában nem a kormánynak, hanem a bankoknak kellett volna javaslatokat tenni a kockázatmegosztásra.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kijelentette: megérti, de nem osztja a kormányzati tervekkel szembeni kritikákat, és számít rá, hogy a jogszabályokat bíróságon támadják majd meg, a végtörlesztés lehetőségével pedig várakozásai szerint nem élnek majd tömegesen. Közölte azt is: számít arra, hogy a végtörlesztésről szóló jogszabályok az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság elé kerülnek, de – fűzte hozzá – majd az onnan érkező válaszok fényében dönt a kormány a válaszlépésről. – A kabinet egyébként ma ismét tárgyal a devizahitelek egyösszegű végtörlesztéséről, és ha jóváhagyja a Nemzetgazdasági Minisztérium által előkészített jogszabálytervezetet, a parlament a jövő héten elkezdheti a tárgyalását. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője elmondta: ha a Ház elé kerül a javaslat, az ellenzéken múlik, hogy egy vagy két hét alatt, vagy adott esetben egy nap alatt fogadja el az Országgyűlés. A végtörlesztést érintő külföldi reakciókra a szóvivő azt válaszolta: pénzügyileg tartható megoldást hoz a kabinet javaslata. – Azoknak a bankoknak, amelyek mögött erős anyabankok állnak külföldön, semmilyen módon nem kell aggódniuk, ahogyan a magyar hátterű pénzintézeteknek sem – mondta.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint még számos jogi kérdést kell tisztázni az előtörlesztés kapcsán. Torba Tamás közgazdász úgy gondolja, hogy a 180 forinton történő előtörlesztés tetszetős és hazafias ötlet, de nagyon úgy tűnik, az Európai Unió szűrőjén nem megy majd át. A szakember szerint az ország devizaadósságából fakadó problémáinak egyik lehetséges megoldása az lenne, ha kötvényesítenénk a tartozást. Ez lehetővé tenné, hogy a svájci jegybanknak kötvényeket adjunk frankért cserébe, így teremtsük elő a devizafedezetet. A hitelezők így az eredeti ütemezés szerint jutnának a frankhoz. Egy ilyen megoldás a szakértő szerint mindkét fél érdekeit szolgálná: Magyarország hozzájuthatna a szükséges devizához, Svájc számára pedig a fenti ügylet mindenképpen olcsóbb lenne, mint a folyamatos intervenció. További előny hazánk számára, ezen lépés hatására eltűnik a legveszélyesebb devizakomponens az adósságunkból, hiszen az országnak svájci frankban nemigen van bevétele. Róna Péter közgazdász lapunknak arról beszélt, fel kellene vennünk a kapcsolatot a svájci jegybankkal, és kötvényeket kellene adnunk cserébe a hazánk számára nélkülözhetetlen svájci frankért.
Jó szándékúnak, de dilettánsnak és kivitelezhetetlennek nevezte a gazdasági bizottság szocialista alelnöke a kormány elképzelését. Józsa István szerint nem lehet jó a javaslat, hiszen egyszerre döntötte be a forint árfolyamát, rántotta le a budapesti értéktőzsdét és „vágta haza” a két magyarnak mondott bankot, az OTP-t és az FHB-t.
A külföldi elemzők szerint van jó és rossz oldala is az elképzeléseknek. – Hosszú távon kedvező hatásokkal járhat a bejelentett terv, bár kötelező forintalapú refinanszírozás híján valószínűleg kevesen tudnak majd élni a lehetőséggel – vélekedtek londoni elemzők. A Goldman Sachs bankcsoport szakértői szerint ha az elképzelést jól megtervezett módon hajtják végre úgy, hogy ne károsodjon a bankrendszer, és ne álljon le a hitelezés, az hosszú távon nagyon pozitív fejleménynek bizonyulhat.
publicisztika a 7. oldalon
origo.hu
Fejbe rúgott egy ló egy kisgyereket a lovastáborban, aki súlyosan megsérült - videó
