Szimbolikus csapást szenvedett el az afganisztáni nemzeti megbékélés ügye az e célból működő Nagy Béketanács elnökének keddi meggyilkolásával. A 71 esztendős Burhanuddin Rabbani személyében ugyanis egy volt elnökkel és az afgán politika szovjetek elleni harcban edződött „nagy generációjának” tagjával is végzett az öngyilkos merénylő – ráadásul a támadásra a nyugati intervenciós erőktől hemzsegő főváros diplomáciai negyedében került sor, ahol elvileg a legjobb a biztonsági helyzet a háborútól dúlt közép-ázsiai országban. Kabul relatív békéje már a múlt héten is erősen megkérdőjeleződött, amikor az ellenállók kommandója naphosszig tűzpárbajt vívott itt külföldi erőkkel és az afgán kormánycsapatokkal, mielőtt legyűrték őket.
A temetésre Karzai elnök is hazautazott New Yorkból; az emlékünnepséget az elnöki palotában rendezték meg, hiszen Rabbani két alkalommal is, 1992–1996-ig és 2001-ben is állt az ország élén. A Nagy Béketanács elnöke kedden állítólag két megbízhatónak tartott látogatót fogadott, akik „különleges üzenetet” hoztak számára a táliboktól. Egyikük a találkozó közben Rabbani vállára hajtotta fejét, és felrobbantotta a turbánjába rejtett pokolgépet. Bár Afganisztánban az ellenállók ritkán haboznak a merényletek vállalásával, a nemzeti megbékélés vezetőjének meggyilkolásáért tegnapig senki nem vállalt felelősséget. Az afgán viszonyok között többeknek is érdekükben állhatott Rabbani halála. Bár 1996-ban a tálibok buktatták meg, majd az ellenük harcoló Északi Szövetség formális vezetője volt a 2001-ben kezdődő nyugati intervencióig, az általa elnökölt megbékélési folyamat célja épp a tálibokkal kötendő kompromisszum volt. A merényletből azonban azok a nem pastu frakciók is erőt meríthetnek, akik a béketanács 2010. októberi megalapítása óta szkeptikusan viszonyultak a tálibok bevonásának gondolatához.
origo.hu
A Gyurcsány-Bajnai-korszak legsötétebb hagyományait viszi tovább Magyar Péter
