Ha orvosi kontroll mellett szedik a betegek a függőségre hajlamosító gyógyszereket, akkor általában nem alakul ki addikció. A baj akkor következik be, ha kontrollálatlanul szedik az ilyen tablettákat – legtöbbször nyugtatókat, altatókat – a függőségre hajlamos egyének. Erről beszélt a Magyar Nemzetnek Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház – Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója, miután a napokban Zacher Gábor toxikológus az állami tévében azt mondta: hazánkban kétszázezren lehetnek azok, akik gyógyszerfüggők, 70 ezren például altató- vagy nyugtatószer-függők, 25 ezren pedig orrcsepp miatti addikciótól szenvednek.
Németh Attilát arról faggattuk, hogy tulajdonképpen hogyan és milyen szerek esetében alakulhat ki gyógyszerfüggés, és egyáltalán miből szűrheti le a környezet azt, ha valaki egészségtelenül sok tablettát szed. Mint kiderült, a függőségi hajlam genetikailag öröklődhet, amennyiben a családban már előfordult szenvedélybeteg.
Persze ez nem jelenti azt, hogy valaki automatikusan függő lesz, de tény, hogy hajlamos lehet rá. Egy olyan élethelyzetben például, amit nem tud kezelni, sokat stresszel és nyugtatókat kezd szedni, nem biztos, hogy érzi majd, hol a határ. De ha van rendszeres orvosi felügyelet, és a beteg is figyel magára, akkor még a hajlam ellenére sem lesz függő az illető.
Németh Attila kitért arra: vannak olyan gyógyszerek is, melyek egyáltalán nem váltanak ki függőséget. Ilyenek például a vérnyomásra vagy a cukorbetegségre felírt tabletták. Sőt, bármilyen meglepő, az antipszichotikumok és antidepresszánsok – melyeket például skizofrénia, depresszió, vagy más pszichiátriai betegség esetén felírnak – sem okoznak függőséget.
– Ha pánikbetegséget kezelünk, azt általában antidepresszánssal és szorongásoldóval tesszük. Előbbi nem okozhat függőséget, utóbbi is inkább csak akkor, ha az érintett beteg a szorongásos rohamokat addig mással, például alkohollal csillapította, és ezt váltja fel a nyugtató, szorongásoldó gyógyszer kontrollálatlan szedése. Ilyen esetekben már kialakulhat függőség – mondta Németh Attila.
A nyugtatók és szorongásoldók mellett igen gyakran okoznak még függőséget az altatók is. Németh Attila szerint ez leginkább azért alakul ki, mert idővel annyira hozzászokik a szervezet a gyógyszerhez, hogy nélküle már nem is tud aludni a beteg. Éppen ezért nem célszerű hosszú távon alkalmazni ilyen pirulákat, inkább csak akkor, ha az adott élethelyzet ezt megkívánja, például gyász vagy komoly stressz esetén. Éveken keresztül azonban nem ajánlott, mert fennáll a veszélye annak, hogy egyre többet és többet kell bevenni ahhoz, hogy hatásos legyen. Ez viszont már a függőség előszobája.
Arra a kérdésre, hogy a közvetlen környezet (család, barátok) miképpen ismerheti fel, ha valaki gyógyszerfüggő, úgy válaszolt a pszichiáter: nyugtató-, szorongásoldó-függés esetén az illető általában napközben is fáradt, kábult, lassabban tud beszélni, és nem csinálja gördülékenyen a napi rutinját. Ilyenkor érdemes pszichiáterhez fordulni, de egyedi esettől függ, hogy valakit végül szükséges-e befektetni egy intézménybe vagy sem. Aki hajlandó követni az orvos utasításait, azt ambulánsan is lehet kezelni. A megvonásos tünetek azonban itt is jelentkeznek, ahogy az alkohol és a drog esetében is.
A magyarok között sokan vannak azok is, akik a hashajtót szedik rendszeresen és nagy mennyiségben. Ahogy arra már Zacher Gábor is utalt korábban, körülbelül 100 ezer hashajtófüggő élhet az országban. Ezzel a szerrel Németh Attila szerint az a gond, hogy a szervezet ehhez is folyamatosan próbál alkalmazkodni, ezért egyre több és több szükséges a hatás kiváltáshoz. Éppen ezért ennél is kiemelten fontos volna, hogy mindenki csak akkor szedje, ha az tényleg szükséges, és nem pedig minden nap, folyamatosan.
A gyógyszerfüggőség egyébként még nem akkora probléma hazánkban, mint az alkoholfüggőség, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a jelenséget. A pszichiátriákon is együtt kezelik a gyógyszer-, alkohol- és drogfüggőket.
Arról, hogy valójában mennyi hashajtót, vagy más, függőséget okozó terméket vásárolnak az emberek, lapunknak egy neve elhallgatását kérő gyógyszerész is nyilatkozott. Mint mondta, hashajtóból és orrcseppből is nagyon sok fogy a patikában, utóbbit főleg allergia és nátha esetén vásárolják a betegek. „Orrcseppfüggő nemzet a magyar”, pedig ez kifejezetten ártalmas is lehet hosszú távon. Kiszárítja ugyanis a nyálkahártyát, így pedig az kevésbé ellenálló a különféle baktériumoknak. A legtöbb orrrspray ráadásul recept nélkül kapható, és hiába mondják a gyógyszerészek, hogy ne használják ezt vagy a hashajtót folyamatosan, a legtöbb beteg nem fogadja meg a tanácsot.
Pedig a gyógyszerésszel és az orvossal való folyamatos konzultáció több szempontból is rendkívül fontos, ugyanis akár egy ártalmatlannak tűnő gyógyszer is okozhat komoly tüneteket. Orvosi konzultáció hiányában pedig könnyen előfordulhat, hogy hónapokig ki sem derül, ha valakinek az egyre súlyosabb panaszait egy rendszeresen szedett orvosság mellékhatásai okozzák. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója arról beszélt lapunknak: az orvosok és a gyógyszerészek számára kötelező, hogy jelentsék a mellékhatásokat az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek. Ezt a betegek is megtehetik, bár ezen a területen a magyarok egyelőre meglehetősen nagy lemaradásban vannak. Egy átlagfogyasztó gyakran azt sem feltétlenül tudja, hogy gyógyszert vagy étrend-kiegészítőt hoz-e el a patikából.
