Korábbi ítéletével ellentmondó döntést hozott kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Az intézmény egy 2010 óta húzódó ügy végére tett pontot, miután kimondta: az Index hírportál kiadója, illetve a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) nem felelős a portáljain közölt olvasói bejegyzésekért, vagyis kommentekért. Az ítéletről hírt adó Index felidézte: a persorozat azután indult, hogy az ingatlanbazar.com és az ingatlandepo.com oldal üzemeltetője ingyenesnek feltüntetett szolgáltatásokra regisztrálóknak fizetési felszólítást küldött, majd tartozásként kezdett követelni kisebb-nagyobb összegeket. Ezt az MTE etikátlannak minősítette, nyilatkozatukat a hírportál is átvette. A megjelent cikkek alatt megkezdődött az olvasói vita, amely azonban hamarosan gyalázkodásba csapott át. A durva bejegyzéseket sérelmezve a cég jó hírnév megsértése miatt pert indított. Az első és másodfokon ítélkező bírák, valamint az Alkotmánybíróság is az ingatlanos portálok javára döntött, mondván: ha a szolgáltató ellenőrizetlen hozzászólások elhelyezésére lehetőséget biztosít, számolnia kell azzal, hogy ott sértő közlés is megjelenik, amiért felelősséggel tartozik. Ezzel a véleménnyel ment most szembe az Emberi Jogok Európai Bírósága, annak ellenére, hogy korábbi ítéletében a szerkesztett lapok felelősségét hangsúlyozta. Az Index pedig emlékeztetett: egy észt portál, a Delfi esetében a strasbourgi bíróság elítélte a véleményszabadság megsértésére való hivatkozást. A döntés megerősítette az észt bíróságok korábbi ítéleteit, amelyek szerint a Delfi eljárása a gyűlöletbeszédnek és erőszakra való uszításnak minősülő hozzászólások eltávolítására nem volt megfelelő.
Nem csak Strasbourgban okozott vitatható joggyakorlatot a virtuális gyalázkodás. Január végén Toroczkai László, Ásotthalom jobbikos polgármestere „jogtörténelmi” vereséget szenvedett a Szegedi Törvényszéken; a politikus egy becsületsértési perben maradt alul. Felelősnek találta ugyanis a bíróság, amiért az ismert közösségi oldalon, a Facebookon regisztrált adatlapján Toroczkai, illetve az oldalán hozzászólók becsületsértő bejegyzéseket közöltek. A durva hozzászólások törlését, valamint 350 ezer forintos bírságot meghatározó végzés előzménye 2014-ig nyúlik vissza. A fővárosi XIII. kerületi hírportált üzemeltető Mayer Aranka az év májusában írt cikket Toroczkairól: ebben neonácinak nevezte a politikust, s azt állította, a déli határon épült kerítést védő önkéntes mezőőrök meglőttek egy ártatlan embert. Ásotthalom polgármestere akkor pert indított, és nyert. Előtte azonban Facebook-oldalán is cáfolta a hírt.
– Ennyit a magukat újságírónak nevező, hangulatkeltő szennycsatorna-töltelékekről – írta Mayer Arankáról, majd a bejegyzés alatt nyomdafestéket nem tűrő vita indult. Közel huszonnyolcezer fős táborral követett közösségi oldalán így nemcsak Toroczkai nevezte „szennycsatorna-tölteléknek” a róla cikkező Mayer Aranka újságírót, de az elmarasztaló ítélet kifogásolta, hogy az egyik kommentelő különösen messzire ment: „Először talán az újságírót kellene lelőni, ha lehet” – írta.
Toroczkai később így elevenítette fel a történteket: – Erre ő bosszúból visszaperelt engem azért, mert az esetről beszámoló Facebook-bejegyzésemhez hozzászólók csúnyákat írtak róla, és ez sértette szegény lelkét. – Ha a bírói gyakorlat szerint a közszereplőnek mindent le kell nyelnie, akkor az újságírónál a szennycsatorna-töltelék is bele kell hogy férjen – folytatta a politikus, aki szerint Mayer Arankának mint „újságírószerű lénynek” tűrnie kell a megjegyzéseket. – Kértem a szimpatizánsaimat, hogy jelezzék felém, ha engem mocskoló hozzászólásokkal találkoznak – mondta a jobbikos politikus, jelezve: próbaperek sorát fogja indítani.
Kérdéseinkkel kerestük Mayer Arankát is, ő azonban végül visszalépett válaszainak közlésétől.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint Toroczkainak van igaza. Dojcsák Dalma, a jogvédő szervezet szólásszabadság-programjának vezetője megkeresésünkre leszögezte: közéleti vita zajlott a polgármester és az újságíró között. Az ilyen vitában az akár megbotránkoztató értékítéletet is tűrnie kell a résztvevőknek, s különösen igaz ez a közhatalmat gyakorló politikusokra, illetve a vitákban véleményt formáló, magukat a kritikának kitevő újságírókra. Szerinte az ítélet a jövőben visszaélésekre adhat okot, és tömeges öncenzúrához vezethet. – A Facebook technikai beállításai mellett jelenleg nincs lehetőség a kommentek előzetes moderálására – hangsúlyozta Dojcsák Dalma –, miközben az Alkotmánybíróság, illetve a jelen ügyben eljáró bíróság szerint is az egyszer megjelent komment megvalósítja a jogsértést. Ez könnyen öncenzúrára ösztönözheti a felhasználókat – tette hozzá a TASZ jogásza.
– A törvényszék indoklása az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésére hivatkozik, ez azonban a szerkesztett weboldalak üzemeltetőinek felelősségét tárgyalja az anoniman elhelyezett kommentekért – mondta a jogász. Toroczkai esetében azonban közösségi portálon történt a bejegyzés, ráadásul a kommentelő kiléte is azonosítható volt. Kérdésünkre Dojcsák Dalma elmondta: a bírói gyakorlat lehetővé teszi, hogy az anonim felhasználók bejegyzéseket írjanak, majd bírói úton sérelmi díjat követeljenek.