Újságírót kritizált meghallgatásán a médiatanács elnöke

Szerinte „jogi ismeretei hiányában írogatja a lejárató, vádaskodó cikkeit”.

Karas Monika a kulturális bizottság meghívására adott számot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2016. évi tevékenységéről szerdán. Az elnök a 24.hu munkatársát, Szalay Dánielt kritizálta, aki szerinte „jogi ismeretei hiányában írogatja ezeket a lejárató, vádaskodó cikkeit”. Leszögezte azt is: a hatóság minden alkalommal válaszolt az újságírónak. A 24.hu munkatársa úgy jött szóba, hogy Szabó Szabolcs, az Együtt képviselője több rádiófrekvencia-osztásról szóló pályázat kapcsán is tett fel kérdéseket, amelyekkel a portál is foglalkozott több alkalommal. „Sajnálatosnak tartom, hogy a képviselő úr a 24.hu újságírójának a teljes mértékben megalapozatlan anyagából dolgozott szinte szó szerint” – jegyezte meg Karas.

Az NMHH elnökének válaszaival Szabó Szabolcs egyáltalán nem volt elégedett. „Már elnézést, de egyetlen kérdésemre sem kaptam választ!” – jelezte felháborodását az ellenzéki politikus. Miután a vonatkozó szabályok szerint nem közbeszólással lehet jelezni a panaszt, Dúró Dóra, a bizottság elnöke fel is szólította a méltatlankodó képviselőt, hogy ne zavarja a bizottság ülését.

Az NMHH-t egyébként Szabó és Dúró is bírálta azért, mert mikor az RTL Klub egyesülni akart a Central Médiacsoporttal, azt szerintük a hatóság keményen kivizsgálta, ugyanezt viszont Andy Vajna és Mészáros Lőrinc érdekeltségei esetében nem tették meg. Karas ezt azzal magyarázta: a Central és az RTL összefonódása esetén a cél a teljes országos elérés lett volna, a megyei lapok piacán viszont a visszaszorulóban lévő írott sajtónak az országos eléréshez képest töredék az olvasószáma.

A kulturális bizottság ülésén Révész Máriusz kormánybiztos is beszámolt munkájáról, aki hivatalosan a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztésével és népszerűsítésével összefüggő feladatok ellátásáért felel. „Amikor kineveztek engem, akkor több helyen mosolyogtak, hogy milyen feladatom van” – mondta. Egyebek közt arról beszélt, hogy sokat dolgoznak a civil kerékpáros-szervezetekkel közösen egy jövőbeli kreszmódosító csomagon, amely elfogadása valószínűleg a választás utáni időszakra marad. „Nem vagyok benne biztos, hogy most érdemes ebbe a felfokozott politikai légkörbe behozni” – jegyezte meg. Annyit azért elárult: szeretnék elérni, hogy mikor országúton előznek bicikliseket az autósok, akkor másfél méteres előzési oldaltávolságot kelljen tartaniuk, városban pedig ez a távolság egy méter legyen.

Ezenfelül a közlekedési kultúra érdekében már készül egy könyv a negyedik-ötödik osztályosok részére, amelyet a jövő évtől minden gyerek felmenő rendszerben megkaphatna. „Érdemes belegondolni, hogy a gyerekek tizenkét éves korukban kimehetnek a főutcára biciklivel, de senki nem kérdezi meg tőlük, hogy mondjuk azt a háromszög alakú táblát ismerik-e. Ezen mindenképpen jó lenne változtatni” – fogalmazott.

Révész szólt a Tour de Hongrie nevű bicikliversenyről is, amelyről lapunk írta meg elsőként: e verseny érdekében csoportosítottak át kilencvenmillió forintot a szociális és gyermekvédelmi ágazat dolgozóinak pótlékára szánt, tavalyi évben megmaradt forrásokból. A politikus szerint a rendezvény viszont elsősorban nem sportverseny, hanem turisztikai célokat szolgál, ezért ő szeretné elérni, hogy 2018-tól az Eurosport hat napon keresztül közvetítse az eseményt és az ennek kapcsán hazánkról készülő imázsfilmeket.

„Úgyis tudom, hogy nem tudom megkerülni a Vál-völgyi kisvasút kihasználására vonatkozó kérdést” – viccelődött Révész Máriusz, így maga közölt adatokat a kisvasutak 2016. évi forgalmáról. Ezek alapján arról beszélt, a Vál-völgyi kisvasút a 30 ezres utasszámával a középmezőnyhöz tartozik. Adatai szerint a tavalyi évben egyébként a legnépszerűbb a Gyermekvasút volt 328 ezer látogatóval, a legkevésbé kihasznált pedig az almamelléki 6 ezerrel.

A kormánybiztos részletes beszámolóját egyébként nemcsak a kormánypárti, hanem az ellenzéki politikusok is megdicsérték, sőt Révész végül egyetlen kérdést sem kapott a felcsúti kisvasút kapcsán. Meg is jegyezte: sokkal nehezebb kérdésekre készült.

„Nyugodtan állíthatom, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar független” – jelentette ki Horváth Péter, az NPK elnöke a kulturális bizottság tagjai előtt. Egyebek közt elmondta: bár a kar feladatai közé tartozik az oktatást érintő jogszabályok véleményezése, negatívum, hogy sokszor az alapos áttanulmányozásukra nem kapnak elég időt. Úgy véli, középtávon a pedagógusok létszáma lesz a legnagyobb probléma, emellett pedig a tanárképzés is számtalan kérdést is felvet. A pedagógusi pálya presztízséről szólva pedig elmesélte: megkérdezte a ranglistákon szereplő első húsz iskola igazgatóját, hogy a diákjaik közül hányan jelentkeztek pedagógusoknak, a válaszok szerint ez mindösszesen három százalékot tett ki, vagyis a pálya presztízse nem túl nagy.