Sólyom László beszédében hangsúlyozta: továbbra is mindent meg fog tenni, hogy 1956-ot ne lehessen összemosni az utána következő rendszerrel, és a Kádár-rendszer elmúlását se lehessen összemosni az azután keletkezett új, szabad Magyarországgal. Úgy fogalmazott, „nem fogok sohasem semmilyen folyamatosságot engedni, nem engedem elmosni a határokat”. Elnökként az egyik legfontosabb törekvése 1956 emlékének ápolása és hiteles ébren tartása – folytatta.
Megjegyezte, ezzel az „éles” elválasztással, „a rettentő fontos” elvi különbség hangsúlyozásával senki nem ítéli el azokat, akik a Kádár-rendszerben születtek, ott kellett élniük, vagy akik a legsötétebb diktatúrában éltek, az 50-es évek elején. Ugyanakkor ennek az elválasztásnak lehetőleg minél több embert arra kell kényszerítenie, hogy szembenézzen az életével.
1956-ot egészben kell látni – hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök, hozzáfűzve, hogy ugyanígy a Kádár-rendszert is egészében kell látni. Emlékeztetett arra, hogy a forradalom megalkotta a maga „egészen kiváló” intézményeit, a főleg vidéken működő forradalmi tanácsokat, a munkástanácsokat a nagyüzemekben, valamint az egységes parancsnokság alá kerülő nemzetőrséget. Sólyom László kiemelte, támogatja azt a koncepciót, amely szerint 1956-ban háború folyt, az első háború szocialista államok között.
A forradalom egy szabadságharcba váltott át, ami jogilag háborúnak minősül. Megemlítette azt is, megtiszteltetésnek érzi, hogy befogadták a hiteles nemzetőrök közé. Örömét fejezte ki, hogy egyre több olyan dokumentum kerül napvilágra, amelyből meg lehet ismerni 1956 történetét.
Király Béla 56-ról szóló legújabb kötetével kapcsolatban – amelyben Sólyom László is közreműködött – a köztársasági elnök annak a véleményének adott hangot, hogy ez egy nagyon fontos vállalkozás, hiszen 1956 ezekkel a kötetekkel tágul ki magának a forradalom napjainak ismertetéséből egy nagyon fontos nemzetközi eseménnyé, a könyvekből meg lehet ismerni az előzményeket, és lehet látni a forradalom a későbbi sorsát.
(mti)
