Aki nem tesz eleget a közösségi szolidaritás kritériumainak, tehát lehetőségeihez képest adókkal vagy járulékokkal nem járul hozzá a közös kasszához, az nem várhatja el, hogy a szolgáltatások terén minden igényét kielégítsék – jelentette ki Draskovics Tibor a XV. egészségügyi konferencián csütörtökön.
Az Államreform Bizottság alelnöke szerint a reform lelke, hogy új és világos érdekeltségeket kell a társadalomban létrehozni, amelyek a meglévő gazdasági helyzetben érdekeltté teszik a szereplőket a minőségben és a fenntarthatóságban. Mint fogalmazott: a felelősség polgári értékeihez és erényeihez kell visszatérni, de ahhoz, hogy a társadalmat a jólét jellemezze, ahhoz teljesítmény is kell.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter előadásában arról szólt, hogy az egészségbiztosítás átalakításával újfajta minőségi kritériumokat várnak. A társadalombiztosítási rendszer továbbra is a szolidaritásra épül úgy, hogy a rendszer megengedi a versenyt a szolgáltatók között, illetve a biztosítottakért. Hozzátette: a rendszerbe egyértelmű ösztönző-rendszereket kell kialakítani, ami a szolgáltatások minőségének javulását eredményezi.
Kökény Mihály szocialista politikus úgy vélte, hogy az egészségügyi rendszer egyfajta „államszocialista sziget” maradt.
A politikus megdöbbentőnek nevezte, hogy vannak még olyan „hangok” a magyar piacgazdasági viszonyok között, amelyek félnek a magántőkétől. Kökény szerint szegényesebb lenne a magyar egészségügy ezen befektetők nélkül.
Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa előadásában annak a véleményének adott hangot, hogy az eddigi reformlépéseket nem vitték végig, és így erre a kaotikus helyzetre nem szabad „ráengedni” a több–biztosítós rendszert. Úgy vélte, a kórházi struktúra átalakítása előtt kellett volna a járóbeteg-szakellátást felfejleszteni és nem fordítva.
Az ellenzéki politikus szerint a kormánynak fékeznie kellene és rendezve sorait, józan szakmai és társadalmi vitát folytatni az egészségbiztosításról.
(MTI)
origo.hu
Rejtőzködnek Magyar Péter rajongói
