„Fontos érvek szólnak a hagyományos energiaforrások ellen. A legtöbb szó manapság ezzel összefüggésben az éghajlatváltozás kérdéséről esik. A fosszilis energiahordozók azonban nemcsak a globális klímaváltozáshoz járulnak hozzá, hanem Európa külső szállítókkal szembeni kiszolgáltatottságát is növelik” – mondta Gyürk András (EP) képviselő Strasbourgban, az energiaforrásokról folytatott plenáris EP-vitában.
„Ugyanakkor – tette hozzá – a hagyományos energiahordozók a következő évtizedekben még a megújuló források térnyerése mellett is megkerülhetetlen szerepet fognak játszani az európai energiaellátásban. Ennek az ellenkezőjét állítani azt jelentené, hogy homokba dugjuk a fejünket.”
Gyürk szerint a hagyományos energiaforrásokra vonatkozó politika kialakításakor az Európai Uniónak három alapvető célkitűzésre kell összpontosítania: a hatékonyság növelésére, ezzel összefüggésben a kutatásfejlesztésben rejlő lehetőségek kihasználására, valamint a külső forrásoktól való függőség mérséklésére. „Ez utóbbira a legjobb példa talán a Nabucco-projekt. A gázvezeték megépülése érdemi előrelépést jelentene a diverzifikáció irányába a partnerek, a források és a szállítási útvonalak tekintetében egyaránt, ezért támogatása alapvető közösségi érdek” – mondta.
Az energiaforrásokról az EP előtt fekvő jelentés szerint Európa még sokáig rá lesz szorulva a hagyományos energiaforrásokra, ezért hatékonyabbá kellene tenni a fosszilis energiaforrások felhasználását, amellett, hogy az atomenergiára kellene helyezni a fő hangsúlyt. A fosszilis energiahordozók (olaj, gáz, szén) aránya a 25-tagú EU bruttó belföldi energiafogyasztásában 2004-ben 79 százalék volt. A fosszilis energiahordozók az előrejelzések szerint 2020 után is központi összetevői lesznek az EU energiafogyasztási szerkezetének.
Az unió fosszilis energiahordozók behozatalától való függősége 2030-ig 70 százalék körülire fog emelkedni az 1990-es 47 százalékról. Ebből a kőolaj- és földgázbehozataltól való függőség 94, illetve 85 százalékos lehet. Gyürk a vitában kitért arra, hogy a nyersanyagforrásokban szűkölködő Magyarországon közel 50 százalékot tesz ki a gázfelhasználás aránya, és a gáz 80 százalékban egyetlen külső forrásból, Oroszországból érkezik. „Mindez olyan mértékű kiszolgáltatottságot eredményez, amely a szerteágazó társadalmi következményeken túl jelentékeny hatást gyakorolhat Magyarország nemzetközi viszonyrendszerére is” – jegyezte meg.
(MTI)
origo.hu
Újabb tó vizében találtak életveszélyes baktériumot
