A pénzügyminiszter, aki Kóka János gazdasági miniszterrel együtt tájékoztatta a sajtót londoni tárgyalásaikról, újságírói kérdésre kijelentette: azokban a célokban, amelyekre a koalíciós partner a javaslatában forrásokat akar biztosítani, nincs vita a kormánypártok között. „Ha van forrás, mi is szeretnénk növelni a családi pótlékot, és mi is szívesen emeljük az szja-ban a sávhatárt ..., azonban ennek forrásaként a megjelölt pénzt nem tartjuk felhasználhatónak”, tette hozzá. Kóka János a héten Budapesten azt jelentette be, hogy az SZDSZ három, a személyi jövedelemadót és a családi pótlékot érintő javaslattal szeretné kiegészíteni a 2008. évi költségvetést.
A párt három százalékra növelné a személyi jövedelemadó felajánlható részét, bevezetné az emelt szintű családi pótlékot, és 1,7 millió forintról 1,9 millióra emelné a személyi jövedelemadó alsó kulcsának határát. A pártelnök a három intézkedés teljes költségét 70-80 milliárd forintra becsülte. Ennek a pluszköltségnek a forrását a közszférára előirányzott költségek és a miniszterelnökség fejezethez rendelt személyi kifizetések 170 milliárd forintos céltartalékából teremtenék meg.
Piaci elemzők: a liberális párt saját népszerűségét növelné
A javaslatra londoni felzárkózó piaci elemzők is reagáltak. A Dresdner Kleinwort befektetési csoport másnap Londonban kiadott kommentárjában azt írta: még ha a parlament el is fogadja ezeket a módosításokat, a szóban forgó összeg nem olyan nagy, hogy feltétlenül aláásná az államháztartási hiánycélt. A módosítások azonban mégis növelnék a költségvetési csúszás kockázatát, mégpedig egy olyan időszakban, amikor a költségvetési célok „egyébként is ambiciózusak ... és az üzleti ciklus (jelenlegi szakasza) sem túlzottan kedvező”, állt a londoni Dresdner-részleg elemzésében. A Dresdner elemzői szerint emellett a javaslat annak a jele is lehet, hogy „a liberális párt esetleg a költségvetési konszolidációról saját népszerűségének növelésére helyezi a hangsúlyt”.
Kóka János azonban a pénteki londoni tájékoztatón határozottan leszögezte, hogy az SZDSZ a költségvetési konszolidáció folytatása mellett van. A távirati iroda kérdésére: mit szól a londoni elemzői közösségben rendszeresen visszatérő azon véleményhez, miszerint a 2008 utáni költségvetési pályát a választások közeledte miatt kockázatok terhelik, Kóka kijelentette: az SZDSZ „makacsul ragaszkodni fog a konvergencia-program maradéktalan teljesítéséhez”. Nincs lehetőség, és a koalíciós pártokban nincs is hajlandóság az eltérésre a kijelölt úttól, tette hozzá.
Veres János pénzügyminiszter ugyanerre a kérdésre azt mondta: azok az elemzők, akik most bizonytalannak tartják a 2009-es célok teljesítését, tavaly nyáron nem hitték el, hogy a bejelentett konszolidációs intézkedéseket Magyarországon valóban meg lehet hozni. „Amikor megszülettek a törvények, az elemzők nem hitték, hogy ezeket végre lehet hajtani ... amikor végrehajtottuk, nem hitték, hogy ezt fenn lehet tartani a következő évre”. „2007-re fenntartottuk (a törvények végrehajtását), 2008-ra ezt folytatjuk, és 2009-2010-ben is folytatjuk”, fogalmazott a pénzügyminiszter.
A londoni elemzői közösség először valóban kétkedve fogadta a tavaly nyáron bejelentett konszolidációs programot. Ennek egyik leglátványosabb jeleként a Standard & Poor's hitelminősítő tavaly júniusban, már a takarékossági csomag bejelentése után minősítette vissza az addigi elsőrendű „A mínusz”-ról közepes befektetői „BBB plusz”-ra a magyar szuverén adóskockázati besorolást, ráadásul a rontott osztályzaton is fennhagyta a negatív kilátást, azzal az indokkal, hogy szerinte az akkor közzétett konszolidációs tervezet nem elégséges a költségvetés rendbetételére.
Az S&P azonban tavaly decemberben a negatív kilátást visszajavította stabilra – vagyis levette a napirendről a magyar adósosztályzat további leminősítését, elismerve a költségvetési konszolidáció melletti kormányzati elkötelezettséget. A Standard & Poor's idén szeptember végén megerősítette a magyar adósbesorolást, és ehhez fűzött akkori elemzésében megállapította, hogy Magyarország „kitartóan halad” a költségvetési konszolidáció felé. A hitelminősítő hozzátette azonban: azzal számol, hogy a 2010-es választások közeledtével – és mivel a költségvetési konszolidáció tervei a 2008 utáni időszakra „bizonytalanok” – később lanyhulni fog a haladási ütem.
A pénteki londoni tájékoztatón a forint ingadozási sávjának esetleges eltörléséről szólva Veres János pénzügyminiszter azt mondta: a kormány nem látja indokoltnak jelenlegi álláspontja megváltoztatását, mert nincs olyan új információ, amely a sáveltörlést szükségessé tenné.
Október elején Simor András MNB-elnök a JP Morgan befektetési csoport londoni elemzőinek – a ház erről Londonban kiadott ismertetése szerint – azt mondta, hogy „holtponton” vannak a tárgyalások a forintsáv sorsáról. A sáv felszámolása a jegybank szerint „ésszerű” lenne – bár nem szorító szükségszerűség –, a kormány azonban „erősen ellenzi” ezt, tartván a forint esetleges túlzott erősödésétől, ami károsítaná a magyar gazdasági növekedés jelenlegi egyetlen hajtóerejét jelentő exportot, idézte Simor Andrást a JP Morgan jelentése. A JP Morgan minap Londonban kiadott térségi elemzésében ugyanakkor azt írta: a forint ingadozási sávja az idén várhatóan valóban nem módosul, a változtatásnak azonban a ház jövőre már 30 százalékos valószínűséget jósol.
(MTI)
Erdogan
Erdogan megerősítette álláspontját Ciprus kapcsán
