Az egyházak is hozzájárulnak a nemzeti vagyonhoz

Az ország versenyképességét és erkölcsi értékét növeli az egyházak anyagi és szellemi vagyona – mondta Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a Baross Gábor Társaság összejövetelén.

MNO
2007. 11. 26. 19:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az oktatási, szociális intézmények, amelyeket az egyházak működtetnek, azzal is hozzájárulnak az ország nemzeti vagyonához, hogy olyan elkötelezett embereket alkalmaznak, akik értéket teremtenek hosszú távon; ilyen munkatársakkal dolgoznak például a karitatív szervezetek – jegyezte meg az MKPK titkára.

Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke kiemelte, hogy egyházának elsősorban a perselypénzekből, felajánlásokból, adományokból kell fenntartania magát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiegészítő normatívára azért van szükség, mert a kárpótlás 1990–1991-ben nem ment végbe teljes körűen, és a gazdasági tevékenységüket sem tudják úgy űzni, mint az 1948-as államosítás előtt.

A kiegészítő normatíváról szólva hozzáfűzte: az nem egyházfinanszírozás, hanem kötelezettséggel terhelt bevétel. Megjegyezte, hogy az állam mindig onnan vesz el, ahol a legkisebb az ellenállás, ennek szenvedő alanyai pedig többek között az egyházak. A püspök reményének adott hangot, hogy a későbbiekben az állammal az egyházak együtt tudnak működni, adott esetben akár szövetséget is köthetnek.

Fedor Tibor, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának helyettes vezetője az egyházi ingatlanrendezés aktuális állását ismertette, amelyből kiderült, hogy a mintegy nyolcezer egyházi ingatlanból mindössze 200 helyzete nem tisztázott, ezt 2011-ig kell rendezni. Azokért az ingatlanokért, amelyeket nem igényeltek vissza az egyházak, örökjáradékot kapnak, és a becsült érték 5 százalékát folyósítják nekik évről évre, amelyet az infláció mértékéhez igazítanak – tette hozzá.

Az egyházak mintegy 2000 ingatlanról mondtak le ilyen módon, mert úgy látták, nem képesek ezekben hitéleti vagy közfeladatokat ellátni. Az egyházak a visszakapott ingatlanok 67 százalékában hitéleti, 16 százalékában oktatói, 10 százalékában kulturális és 7 százalékában szociális tevékenységet végeznek – közölte.

Fedor Tibor hangsúlyozta, hogy a tulajdonosokat nem lehet az ingatlanok használatában korlátozni. Az állam a műemlékek rekonstrukciójában is segíti az egyházakat, igaz, a költségvetési kiigazítások miatt csökkenő mértékben – jegyezte meg.

(mti)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.