A NATO egyetlen szervezetétől sem érkezett formális vagy informális formában jelzés Laborc Sándornak a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére történő jelölésével kapcsolatban – jelentette ki Szekeres Imre honvédelmi miniszter az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén kedden. Az ülésen szó volt még Magyarország szerepvállalásáról a NATO-ban. A miniszter hangsúlyozta: Magyarország számára a balkáni régió stabilitása közvetlen nemzeti érdek. Szekeres a külügyi bizottság keddi ülésén elmondta: a NATO egyetlen szervezetétől sem érkezett jelzés, hogy kifogásolnák Laborc kinevezését a Nemzetbiztonsági Hivatal élére. A politikus ezt annak kapcsán mondta el, hogy Németh Zsolt, a testület fideszes elnöke kíváncsi volt a miniszter véleményére a tervezett kinevezés ügyében.
Németh úgy fogalmazott, hogy Laborc Sándor „tudvalevőleg egy átvilágíthatatlan előélettel rendelkező személy”, akinek a kémelhárítást, a terrorizmus elleni küzdelmet és Oroszországnak a szövetség elleni akcióit ellensúlyozó tevékenységét kellene irányítania januártól. Mint mondta, Magyarország megítélését súlyosan érintheti Laborc Sándor kinevezése, ebből komoly nemzetközi botrány lehet. Véleménye szerint a miniszter nem tudja elhárítani a felelősséget, amikor ez a probléma NATO-szinten fog felmerülni.
Szekeres Imre közölte: „Azt gondolom, akik a javaslatot megtették, megteszik, megfelelő garanciákat tudnak teremteni ahhoz, hogy az aggályokat eloszlassák”. Kijelentette: „az illető (...) minden egyes kurzus alatt bizalmi tisztségeket töltött be hol az NBH-nál, hol az Információs Hivatalnál, hol az APEH-nél”. Németh Zsolt szerint az APEH-pozíció nem felel meg annak a biztonsági szintnek, ami egy titkosszolgálati vezetőnél elvárható. A Fidesz már a múlt héten tiltakozott Laborc Sándor kinevezése ellen, és arra kérték a kormányt, álljon el ettől a tervétől.
Egyetértés az afgán részvételről
A NATO-nak készen kell állnia a Koszovó státuszának rendezéséből fakadó feladatok végrehajtására, és fel kell készülnie minden előre nem látható eshetőségre is – fogalmazott a honvédelmi miniszter az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt. A miniszter hangsúlyozta: Magyarország számára a balkáni régió stabilitása közvetlen nemzeti érdek, ezért vesz részt a balkáni műveletekben a külföldön szolgálatot teljesítők közül a legtöbb magyar katona, összesen mintegy hatszáz. Szekeres Imre közölte: reményeik szerint december 10-én megszületik a Koszovó jövőjéről szóló döntés.
Semmilyen kifogást nem emel a Fidesz az afganisztáni magyar részvétel jövőbeli bővítésével kapcsolatban – szögezte le Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kedden, azután, hogy az afganisztáni szerepvállalás ügyében is meghallgattáka honvédelmi minisztert. Németh Zsolt közölte: a bővítés élvezi a Fidesz politikai támogatását, hiszen NATO-felhatalmazásban zajló misszióról van szó, ezért semmilyen kifogást nem emelnek ezzel kapcsolatban. Hozzátette: a szakmai felelősséget a kormány viseli. A tervek szerint a jelenleginél ötven százalékkal több magyar katona teljesít majd szolgálatot 2008-tól Afganisztánban. Így egy időben 290–300 magyar egyenruhás lesz majd Afganisztánban. A magyar katonák látják majd el a kabuli repülőtér irányítását, emellett különleges katonai műveletekben vesznek részt, valamint lesz magyar vezetésű összekötő-tanácsadó csoport is. Továbbra is magyarok vezetik majd a bagláni tartományi újjáépítési csoportot. Németh Zsolt kifogásolta, hogy Magyarország távol áll attól, hogy a nemzeti össztermék két százalékát költse védelmi kiadásokra.
Németh Zsolt a költségvetési módosítások benyújtásával kapcsolatban azt mondta, hogy 1998 és 2002 között a szocialisták ugyanolyan „drámai károkat okoztak” a honvédelemben, „mint amilyen drámai károkat okoznak adott esetben ezek a javaslatok”.
Szekerest kéri az AI: ne adják ki az afgán foglyokat
Mindeközben az Amnesty International (AI) nemzetközi emberijog-védő szervezet keddi közleményében arra kéri a magyar honvédelmi minisztert, hogy a magyar katonák ne adjanak át afgán foglyokat az afgán hatóságoknak, mert ott kínzásnak vannak kitéve. Az AI felszólította a tárcavezetőt arra is, hogy „tegyen eleget” a szervezet ajánlásainak, melyek között szerepel, hogy a nemzetközi erők (ISAF) ideiglenesen függesszék fel a fogvatartottak kiadását az afgán hatóságoknak, és az eredményes védintézkedések meghozataláig tartsák őket saját őrizetük alatt. Szekeres Imre honvédelmi miniszter a távirati iroda megkeresésére azt közölte: nem ismeri a dokumentum tartalmát, ezért azt nem kívánja kommentálni.
(mti)
