A háború áldozatait ma is gyászolók, akik közül sokan még most sem tudják, hol halt meg és hol nyugszik családtagjuk, hozzátartozójukul fogadták a nyírségi nagyvárosba hazaszállított elhurcoltat, s az ország minden részéből hozzák az emlékezés virágait sírjához – mondta az ártatlanul elhunyt emberek emlékét ápoló férfi.
November 17-én lesz egy éve, hogy a mai Moldávia területére deportált, s ott a Balti nevű település kényszermunka-táborában meghalt ismeretlen áldozat földi maradványait örök nyugalomra helyezték a nyíregyházi Északi temetőben, s az évfordulón a jelzések szerint több százan hajtanak majd fejet a sírnál. Tisztelgőket várnak a határokon innen és túlról is – jegyezte meg. A zarándokhellyé vált sír egyébként a nyíregyházi elhurcoltak tiszteletére emelt emlékmű mellett található a nyírségi köztemetőben.
A 2004-ben emelt emlékhely stilizált felkiáltójelei a háború borzalmaira figyelmeztetnek, s a gránitlapokon 1088 helyi civil áldozat neve olvasható. A szabolcsi megyeszékhelyről 1944. november 2-án a levéltári adatok szerint 2800 lakost hurcoltak el oroszországi kényszermunkára. A közeli Rakamazról és környékéről 1945 januárjában pedig 950 embert német hangzású neve miatt vittek táborokba. A legtöbb polgári személyt a beregi térségből hurcolták el 1944 őszén, a becslések szerint mintegy húszezret, a pontos szám azért nem ismert, mert a térség egykori levéltára ma az ukrajnai Beregszászon működik, ahol még nem kutathatók a II. világháború dokumentumai.
Nem pontosak az országos adatok sem, azok ismertté vált egy részét a kutatók nem tekintik hitelesnek, mivel például Budapestről 19 ezer ember szerepel a kimutatásban, míg – az állítások szerint – valójában 60 ezer embert hurcoltak el. Az eddig ismertté vált adatok szerint 600–650 ezren estek szovjet hadifogságba Magyarország mai területéről a II. világháború idején, a foglyok egyharmada civil volt.
(mti)
