A távirati iroda azon kérdésére, hogy a rendelkezésre álló információk szerint megsértette-e a magyar rendőrség az emberi jogokat a tüntetéseken, Jean-Paul Costa úgy válaszolt: nem szeretne előre állást foglalni, mert az elfogultság lenne, a bíráknak az ügyiratok alapján kell dönteniük. Általánosságban azt azonban el lehet mondani, hogy az emberi jogi bíróság sokszor azt vizsgálja, hogy arányos volt-e a fellépés, és azt próbálja megítélni, hogy az európai emberi jogi egyezmény által biztosított jogot milyen mértékben sértették meg – tette hozzá.
A strasbourgi bíróságról nézve az emberi jogok helyzete problémamentes Magyarországon. Az eddig elbírált magyar esetek fontos jogokat sértettek meg, de maguk a jogsértések nem voltak súlyosak. Azonban lehet, hogy a valóság nem "annyira fényes" – tette hozzá. Magyarország a beadványok számát tekintve a középmezőnyébe tartozik, a beadott panaszok 1,1 százaléka magyar. Azt, hogy egy országban sok vagy kevés a beadott keresetek száma, az adott állam lakosságának arányában határozzák meg – húzta alá.
Az emberi jogi bíróságon hamarosan döntés születhet több magyar beadványról. Ezek közé tartozik a vörös csillag használatának kérdése, egy 1956-ban elítélt férfi ügye, valamint egy rendőri brutalitással kapcsolatos ügy – tette hozzá.
Jean-Paul Costa szerint sem a magyar állampolgárok, sem a jogászok nem ismerik eléggé az Emberi Jogok Európai Bíróságának működését. A panaszosok mintegy kilencven százaléka ügyvédi segítség nélkül fordul a bírósághoz. Ezért gyakran előfordul, hogy indokolatlan a panasz, vagy a bíróság nem illetékes az adott kérdésben. Épp ezért a beadványok nagy részét elutasítják – mondta. Azonban minden országból sok panasz érkezik a bírósághoz, köztük sok olyan, aminek nem kellene eljutnia Strasbourgba. 2006-os adatok szerint mintegy kilencvenezer ügyben még nem született döntés.
(mti)
