Állatmenhelyekről tanácskoztak Zalaegerszegen

Az országban élő 600 ezer kóbor állat közül az állatmenhelyek 200 ezer kutyát, macskát tudnak befogadni: a nyugat-dunántúli régióban öt menhelyen közel 10 ezer állatot gondoznak - közölte Varsóczy Judit, a Bogáncs Zalaegerszegi Állatvédő Egyesület elnöke az Ausztria-Magyarország Intereg III/A projekt zárókonferenciáján, Zalaegerszegen.

MNO
2008. 01. 31. 14:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az állatvédő szerint a magyar és az osztrák állatmenhelyek között szembetűnő a szegénység és a luxus különbsége. A zalaegerszegi állatmenhelyen például nincs egyetlenegy szállítóautó sem, és elkülönített, zárt hellyel sem rendelkeznek az egyes állatok, mint például a Bécs környéki menhelyen. Varsóczy Judit beszámolója szerint a felmerülő költséget – állatorvosi díjat, villanyt, vizet, telefont, felújítást – adományokból finanszírozzák. Három állatgondozót alkalmaznak, fizetésüket az önkormányzattól és a Herosz (Herman Ottó Országos Állat és Természetvédő Egyesület) megyei szervezetétől kapják.

Az alig egyhektáros, zsúfolt területen 100 kutya és 25 macska tartására kaptak engedélyt. Az állatokat nyílt helyen, egy vasvázas szerkezetű házban tartják. Jelenleg nincs kutyasétáltatásra alkalmas szabad terület. Varsóczy Judit mindezek mellett hangoztatta, hogy a zalaegerszegi állatmenhely valamennyi európai unós jogszabálynak megfelel, mivel a magyarországi szabályok eddig is szigorúbbak voltak, mint az uniósok. A változás mindössze annyit jelent, hogy az ÁNTSZ szabályai alapján duplafalú üstben kell az állatoknak az ételt elkészíteni, és a korábbi gyakorlattal ellentétben nem fogadhatják el az éttermek, vendéglátóipari egységek ételmaradékait.

Hozzátette: az állatmenhelyeket az NCA (Nemzeti Civil Alapprogram) pályázati támogatásából és az adó egyszázalékos felajánlásából tartják fenn. A Bogáncs Állatvédő Egyesület európai uniós pályázaton nyert támogatását is csak szemléletnevelésre, szemléletformálásra használhatták fel, a menhely működési költségeit ebből az összegből nem finanszírozhatták. A pályázati pénzből internetes portált készítettek, ahol bemutatják az örökbeadandó állatokat, a régió területén működő állatmenhelyekről tanulmánytervet írtak, kiadványt szerkesztettek. Szórólapokon tájékoztatják az állattartókat, hogy egy állatnak milyen oltásra van szüksége és milyen betegségei fordulhnak elő. A gyerekeknek tízperces oktatófilmben mutatják be, hogy mekkora felelőséggel jár az állatok örökbefogadása, gondozása.

(mti)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.