Az elnök visszautasította azt az állítást, miszerint a VDSZSZ politikai megfontolásokból tartja fenn a sztrájkot. Szerinte éppen a MÁV alkutól elzárkózó magatartása enged következtetni politikai indíttatásra, hiszen a vasúttársaság az elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatos ajánlatot is elutasítja, és ez okolható a kialakult káoszért.
Gaskó István utalt arra, hogy a VDSZSZ naponta 350-400 vonatot elfogadna elégséges szolgáltatásként, márpedig ez a forgalom az 1995-ös sztrájknál megfelelt a MÁV akkori vezetésének, ráadásul akkor a jelenleginél kétszer nagyobb utasforgalom mellett szültetett ilyen döntés. Politikai megfontolással már csak azért sem lehet a VDSZSZ-t megvádolni, mert 1999 és 2000-ben a mai ellenzék volt kormányon, és a szervezet ugyanilyen sztrájkot szervezett – jegyezte meg az elnök.
Hozzátette: „a vasúttársaság tegye próbára a szakszervezetet, és adja meg követeléseit, meglátják hogy a sztrájk nem fog a márciusi népszavazásig tartani”.
Gaskó István etikátlannak nevezte a MÁV vezetését és Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter állítását, ami szerint 30 milliárd forintot tenne ki a VDSZSZ bérkövetelése. A 35 ezer munkavállalónak fejenként járó 250 ezer forint 8,750 milliárd forintot tesz ki – jelezte. Az elnök hangoztatta: hamis állítás az is, hogy ezt a MÁV azért ne tudná kifizetni, mert nincs benne az üzleti tervében. Nem hogy üzleti terve nincs egyik MÁV-cégnek sem, de működési engedélyük sincsen – mutatott rá.
Hozzátette: a vasúttársaság törvénysértésekkel vádolja a VDSZSZ-t, miközben saját működése is jogszabályt sért. Gaskó István érvelése szerint nem okozna gondot a 8,750 milliárd forint kifizetése, hiszen a MÁV Cargo privatizációjából a tervezett 80 milliárd forint helyett 102 milliárd forint folyt be.
Az elnök szakmai megbeszéléseken hallottakat idézve azt mondta, hogy a társaság már 50 milliárd forintos bevétellel is megelégedett volna. Érdekes, hogy azok sajnálják a privatizációs bevételek egy részének szétosztását a kisemberek között, akik a rendszerváltáskor saját maguk privatizációból gazdagodtak meg – fogalmazott Gaskó István, aki úgy vélte, hogy a MÁV az alkotmányt sérti meg akkor, amikor a "Nincs alku!" jelszót hirdetve tárgyal a szakszervezettel. Ezzel a vasúttársaság a társadalmi párbeszédet utasítja vissza – mondta az elnök.
Kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy meggyengült volna a sztrájk, adatai szerint a MÁV Startnál a dolgozók 90 százaléka szüntette be a munkát. A szakszervezet követelései kapcsán elmondta, hogy az új leányvállalatokhoz kihelyezett munkavállalók számára a 10 százalékos előzetes kompenzáció egyáltalán nem túlzó, ezt a MÁV Cargo esetében 2006 júliusában a munkavállalók az azóta is érvényesnek tekinthető megállapodás szerint megkapták. Ehhez képest most a MÁV a személyszállításra létrejött társasága, a MÁV-Start 7 ezer, a MÁV Gépészet Zrt. 3 ezer, és a MÁV Trakció 5 ezer dolgozójától a társaság megtagadja ugyanezt – közölte Gaskó István.
A szakszervezet úgy érvel, hogy a kihelyezett üzletágaknál szinte törvényszerű a kereseti viszonyok romlása, felmérésük szerint egyes öt éve kihelyezett üzletágaknál ma 25 százalékos bérkülönbség van a MÁV-dolgozókéhoz hasonlítva.
Délután sem jutottak előbbre
Eredménytelenül zárult a hétfőn 16 órakor kezdődött egyeztetés a MÁV-Start Zrt. és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) között a szakszervezet bérköveteléséről, illetve a sztrájk alatt nyújtandó még elégséges szolgáltatásról.
Az egyeztetést követően Halasi Zoltán, a VDSZSZ MÁV-Start társasági vezető ügyvivője elmondta: a munkáltató nem hajlandó egyik kérdésben sem előrehaladni, a MÁV-Start fenntartja azt a jelszót, hogy nincs alku.
Most összeül a sztrájkbizottság, és dönt a további lépésekről – tette hozzá. Halasi Zoltán kiemelte, hogy a munkáltató merev álláspontját tapasztalva nem lát esélyt a megállapodásra. Közölte, hogy a sztrájkalapban lévő összeg akár több hónapos munkabeszüntetés esetén is kitart.
MÁV: Nincs alku!
Balogh-Fazekas Anita, a MÁV-Start Zrt. szóvivője megerősítette: nem közeledtek az álláspontok, a VDSZSZ továbbra is dolgozónként egyszeri nettó 250 ezer forint forintot és a 6,9 százalékos bérfejlesztésen felül 10 százalékot követel. A társaságnak egy átlagos munkanapon valamivel több mint bruttó 100 millió forint bevétele származik jegyeladásokból, így a MÁV-Start naponta ilyen nagyságrendű összegtől esik el. A múlt pénteken hajnali 3 órától 12-ig tartó sztrájk miatt eddig mintegy 5 millió forintot igényeltek vissza az utasok.
A sztrájk idejére munkabér nem jár a sztrájkoló dolgozónak, így a MÁV-Start Zrt. kiadásai ennyivel csökkennek. A sztrájk pontos mérlegét azonban csak annak végeztével lehet megvonni – mondta a szóvivő.
(mti)
