„Valóban arról van szó, hogy nincs pénz, és ésszerűsíteni akarnak, vagy netán arról, hogy előre megfontolt szándékkal, nagy anyagiak reményében, különös kegyetlenséggel verik szét a magyar iskolarendszert?” – tette fel a kérdést az Országgyűlés fideszes alelnöke sajtótájékoztatóján.
A politikus szerint egy neoliberális szemlélet jegyében, költségtakarékosságra, hatékonyságjavításra hivatkozva tönkreteszik azokat a falusi közösségeket, amelyek túlélték az elmúlt évszázadok viharait. „Még egyetlen ország sem ment tönkre azért, mert az oktatásra vagy a kultúrára túl sokat költött” – hangsúlyozta a politikus.
A kistelepüléseken élők rendkívüli erőfeszítéseket tesznek azért, hogy lakóhelyükből ne legyen egy „nagy kiterjedésű szociális otthon”, a fiatalokat meg tudják tartani, ehhez azonban az állam segítségére is szükség van – fogalmazott Lezsák Sándor.
Dobos Krisztina, a Közoktatáspolitikai Tanács tagja elmondta: a kistelepülések tönkremennek, ha megszüntetik óvodáikat, iskoláikat, hiszen a fiatal családok előbb-utóbb követik gyerekeiket. Európában ez a folyamat már lezajlott, Németországban a hetvenes éveken zártak be sok kis iskolát, ám a tapasztalatokat látva többségüket a következő évtizedben újra megnyitották.
Sokszor esik szó arról, hogy a magyar diákok nem szerepeltek túl jól az OECD PISA-felmérésén, a kiváló eredményeket felmutató Finnországban azonban háromszor annyit fordítanak egy kistelepülésen élő gyerek oktatására, mint városi társáéra – tudatta az oktatási szakértő. A jövő az iskolákon múlik; ha folyamatosan bezárják az oktatási intézményeket, a családok egyre inkább úgy érzik, nincs jövőjük azon a helyen vagy az országban – mondta Dobos Krisztina.
(MTI)
