Tarlós: Nem csak a tandíj, a többi költség is hatalmas

Jelenleg a felsőoktatásban a fűnyíróelv működik, valódi átalakítás nincs. A tandíjnak jelen formájában annyi az értelme, hogy a kivéreztetett egyetemek, főiskolák pénzhez juthatnak – közölte Tarlós István a Párbeszéd a tandíjról címmel a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott rendezvényen.

A Fidesz népszavazási kampányának politikai vezetője ezért nem csupán a kormányt tette felelőssé, hanem azt az „ultraliberális értelmiségi kört”, amely belehajszolja ebbe a kormányt, állandóan adócsökkentésről beszél az adórendszer komplett felülvizsgálata helyett. Majd a választások után egész más következik – jegyezte meg.

Tarlós István szerint ha valaki tandíjban gondolkodik, nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy Magyarországon egyébként sem olcsó a felsőoktatás. Nem lehet csupán önmagában a tandíjat vizsgálni, hanem csak az összköltségek egyik tételeként, hiszen az egyéb költségek, a tanszerek ára, az utazás díja is jelentős terhet ró a diákokra – hangsúlyozta. A politikus európai államokat sorolt példaként, összevetve az ottani minimálbéreket a fizetendő tandíjjal.

Mint mondta, igaz, hogy Belgiumban van tandíj, ott azonban azt egyhavi minimálbérből 2,7 évig lehet fizetni. Az Egyesült Királyságban 0,86 évig, Franciaországban 5,5 évig, Hollandiában 1,2 évig, Spanyolországban 1,1 évig, Törökországban 1,56 évig lehet fizetni a minimálbérből a tandíjat. Magyarországon 0,42 évig – tette hozzá.

Arra a kérdésre, el tud-e képzelni olyan helyzetet, hogy legyen tandíj, azt válaszolta: nem ilyen módon és technikával, nem az adórendszer, a felsőoktatás és a szolgáltatói szféra teljes felülvizsgálata nélkül. „Elképzelni el tudok, (...) de most itt nem ilyen helyzet van” – mondta. Tarlós István arról a kormányzati érvről, hogy az egyetemet végzettek később sokkal többet keresnek, kijelentette: ez nem állja meg a helyét, hiszen ők magasabb személyi jövedelemadót is fizetnek majd. Valószínűsíthető továbbá, hogy komolyabb fogyasztás mellett több áfát is fizetnek, eredményes gazdasági társaságokat hoznak majd létre, s több nyereségadót is fizetnek a jövőben.

Azzal összefüggésben, hogy a legjobban teljesítő diákok 15 százaléka mentesül a tandíjfizetés alól, kifejtette: a hallgatókat akarva-akaratlanul egymás ellen fordítják. Azt az összeget, ami emiatt kiesik, a fennmaradó 85 százaléknak kell ugyanis megfizetnie – mutatott rá. A diákhitel emeléséről kifejtette: ha növelik a felvehető összeg maximumát, az bizonyos mértékű szociális válságra utal. Mára ott tartunk, hogy – a bérek reálértékének csökkenése miatt – a kezdő fizetés mellett egy friss pályakezdő diákhitelből származó adóssága sokszor a törlesztés ellenére egyenesen nő, s akár hárommillió forintos adóssággal kerülhet ki a munkaerőpiacra – fejtette ki. Szó sincs ingyenességről – mondta az ezt elvető kormányzati érvekről, hozzátéve: mindenki fizet adót, járulékokat.

A Fidesz kampányirányítója a népszavazástól azt várja, hogy politikai döntés születik, amelyet a politikai hatalom valamilyen módon értelmez majd. Arra a felvetésre, hogy a politikai erőviszonyok változnak-e, van-e esély a kormányváltásra, azt válaszolta, hogy erről a miniszterelnököt kellene megkérdezni, ő van abban a helyzetben, hogy konzekvenciákat vonjon le. Egyetlen kötelező következmény van: mivel ügydöntő népszavazásról van szó, az igenek győzelme esetén ezeket az intézkedéseket el kell törölni. Ugyanakkor az unióban elkerülhetetlenül le fognak vonni politikai következtetéseket arról, hogy egy ilyen kormány mennyire megbízható, stabil, hiteles.

Rossz reakció esetén az uniós üzleti körök is levonnak majd következtetéseket annak kapcsán, hogy mennyire érdemes itt beruházni, a gazdaságot élénkíteni – tette hozzá. Kérdésre válaszolva közölte: számára az SZDSZ plakátjaiból az „jön le”, hogy ne szavazzanak a liberálisokra.

Tarlós István véleménye szerint nem baj, ha a politika megoszt, hiszen erre találták ki a többpártrendszert. – Nálunk az a baj – mondta –, hogy a politika az élet olyan területeire is beszivárgott, ahol semmi keresnivalója, ezért sokszor nehéz tájékozódni, tárgyilagosnak maradni. Kijelentette: nem lehet a népnek azt a jogát kétségbe vonni, hogy politikai értékítéletet alkosson, s a népszavazást illik komolyan venni.

A rendezvény kezdetén Mészáros Tamás rektor kifogásolta, hogy a szervező Ifjú Közgazdászok Közhasznú Egyesülete nem jelezte előre, pontosan mire is kérik a termet. Úgy fogalmazott: nincs szükség „őszintétlenül rendezvényeket szervezni”. A hallgatók pontosan tudják, hogy itt még egyetlen rendezvény sem volt betiltva. Hozzátette: elvárja, ha engedélyt kérnek egy rendezvényre, pontosan írják le, mire kérik. Hangsúlyozta: Tarlós Istvánnak a Budapesti Corvinus Egyetemen „mindig lesz helye”. Ugyanakkor sem a Fidesznek, sem az MSZP-nek, sem senki másnak nem engedélyeznek politikai rendezvényt az egyetemen. Tarlós István elnézést kért a rektortól, azt mondta, a szórólapot ő sem látta.

(MTI)