A százéves nőnap alkalmából tartott rendezvényen Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter, Simon Gábor, a szociális minisztérium államtitkára és Mandur László, az Országgyűlés alelnöke adott át emlékplaketteket és okleveleket. A szociális tárca olyan nőket részesített elismerésben, akik – mint a közreadott sajtóanyagban olvasható – hivatásuk kiválóságai közé tartoznak, és példaként szolgálhatnak a nők és férfiak számára egyaránt. „Mindannyian olyan célokért küzdenek, amelyek a nők egyenjogúságát, megbecsülését, elismerését segítik.”
A díjazottak személyére civil és szakmai szervek, köztestületek, valamint államigazgatási szervek tettek javaslatot. Van közöttük borász, börtönigazgató, énekes, építész, festő, jelnyelvi tolmács, katona, költő, orvos, óvónő, pedagógus, politikus, postás, rendőr, repülőgép-pilóta, sportoló, színész, táncos, vasutas, újságíró és ügyvéd is.
Többek mellett elismerést ítéltek oda Dávid Ibolyának, az MDF elnökének, Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének, Pelczné Gáll Ildikónak, a Fidesz alelnökének, Gurmai Zita (MSZP), Járóka Lívia (Fidesz), Kósáné Kovács Magda (MSZP), Lévai Katalin (MSZP), Mohácsi Viktória (SZDSZ) európai parlamenti képviselőknek, Ferge Zsuzsa szociológusnak, Erős Antónia és Bombera Krisztina televíziós újságíróknak, Karafiáth Orsolya költőnek, Bozsik Yvette táncművésznek, valamint Zsédenyi Adrienn énekesnőnek.
Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson javasolta a német Clara Zetkin, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot. A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg, az időpont 1914-ben került március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának – más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben elpusztult 129 munkásnő – emlékére. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.