Semjén: Mit szólna ehhez a kormányhoz Petőfi Sándor?

1848-at és mai világunkat a szolidaritás gondolata kapcsolja össze - közölte Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke pénteken, a párt március 15-i megemlékezésén. „1848-as örökségünk és napjaink gondolati körének (...) előterében a szolidaritás gondolata az, ami (...) a legfontosabb és a legaktuálisabb üzenetet jelenti” - fogalmazott Semjén Zsolt a rendezvényen, amelyen átadták a KDNP és a Barankovics Alapítvány közös irodalmi pályázatának díjait.  

Nem felelne meg 1848 szellemének, ha „úgy csinálnánk, mintha a mai magyar politikai valóságot nem lehetne megmérni '48 mérlegén. (...)” véli az ellenzéki politikus. „Mindig meg kell mérni 1848 mérlegén a mindenkori politikai valóságot” – tette hozzá. Mint mondta, 1848-nak a szolidaritás szempontjából két üzenete volt: a társadalmi szolidaritás és a nemzeti szolidaritás.

Semjén Zsolt közölte: nem tudja, mit szólna Petőfi Sándor ahhoz, hogy a kormány saját nemzete ellen kampányol és megakadályozza, hogy a magyar nemzet határon túlra szorult részei magyar állampolgárságot kapjanak, s ezzel kirekeszti a magyar nemzet egyharmadát a magyar állampolgárságból. A politikus úgy vélte: megkerülhetetlenül gondolkodni kell azon, hogy az egyetemes magyar nemzetet közjogi szempontból is a magyar nemzet egészébe integrálják. Mint mondta, ennek megfelelő formája a magyar állampolgárság. Semjén Zsolt azt hangsúlyozta, hogy legalább azoknak a magyaroknak meg kell adni az állampolgárságot, akik kiszorultak az EU-ból, főként akkor, ha erre – mint Szerbia esetében – megvan a jogi lehetőség.

A március 9-ei népszavazásról Semjén Zsolt közölte: ez az esemény is a szolidaritásról szólt, hiszen a középosztály szolidaritást vállalt a szegényekkel. „Ha ezen a mérlegen mérem meg így 1848-nak az üzenetét akkor (....) ez ki is jelöli azt a politikai cselekvést, amire kötelez minket 1848 öröksége. Ez a társadalmi szolidaritásnak és a nemzeti szolidaritásnak a gondolata” – fogalmazott a KDNP elnöke.

Kijelentette: a nemzeti sorskérdések szellemi megalapozását szolgálja az irodalom. Úgy vélte, a magyar, és a lengyel történelem az, amely az irodalom és a politika legszorosabb kapcsolatát mutatja. Főleg igaz ez az 1848-as időszakban, amikor a nemzeti sorskérdések álltak a középpontban, és ezeknek a nemzeti sorskérdéseknek volt egy irodalmi megközelítésük, majd egy politikai következményük. Az ünnepség keretében Jelenits István piarista szerzetes-tanár átadta a KDNP és a Barankovics Alapítvány által meghirdetett irodalmi pályázat díjait. Az első díjat Bányai Tamás „Mire minden jóra fordul” című alkotása, a második díjat pedig Tompa Z. Mihály „Az állomásfőnök megkísértése” című műve kapta. A zsűri két különdíjat is kiosztott, amelyeket Molnár János „Jézus menyasszonya”, és Kállai Vilmos „Nádszálak az őszi szélben I-IV” című alkotása nyerte el.

(MTI)