Tandíj valójában úgy nincs, hogy mégis van

Élénk vita alakult ki az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke és a Zsigmond Király Főiskola rektora között egy csütörtöki fővárosi médiakonferencián arról, hogy a hallgatók egy része által jelenleg is fizetett költségtérítés tekinthető-e tandíjnak.

Tatai-Tóth András (MSZP) azt mondta, hogy Magyarországon volt, van és lesz tandíj, a vasárnapi népszavazás a fejlesztési részhozzájárulást törölte el, a költségtérítéses rendszer viszont megmaradt. Véleménye szerint a népakarattal nem szembefordulva is lehetséges olyan rendszer kialakítása, amely megteremti a hallgató anyagi érdekeltségét, és ezáltal javul a felsőoktatás színvonala. Hozzátette: azt nem mondta a népakarat, hogy nem lehet egy „igazságos rendszert” kialakítani. Az kapjon tehát állami támogatást, aki jobban teljesít, s ahogy csökken az ambíció, a teljesítmény, úgy csökkenjen az állami támogatás – hangoztatta a képviselő, aki – mint mondta – az állami támogatások rendszerét jobban összekapcsolná a teljesítménnyel, szociális helyzettel.

Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke „Tandíjmentes jó napot!” kívánva köszöntötte a résztvevőket, majd kijelentette: Magyarországon nincs tandíj és nem is lesz a népszavazás eredménye alapján. A népszavazás arról szólt, hogy akarnak-e az államilag finanszírozott képzésért fizetni, s a szavazók úgy döntöttek, hogy nem. Rémhírnek nevezte, hogy a HÖOK valaha is támogatta volna a tandíjat. Felidézte Hiller István tavaly tavasszal tett kijelentését, mely szerint nincs tandíj Magyarországon. Mint mondta, azóta a miniszter meggondolta magát, s most már van, de azt költségtérítésnek hívják. Hozzátette: a hallgatók mintegy fele valóban költségtérítéses képzésben tanul, de a diákoknak csak 35 százaléka választotta ezt a formát felvételi kérelme benyújtásakor 2007-ben. A többiek túlcsúsztak a képzési időn, és ezért kell fizetniük, illetve másod-, harmaddiplomások.

Bayer József, a Zsigmond Király Főiskola rektora azt mondta: a Magyar Rektori Konferencia álláspontja egyértelmű a kérdésben. Ő maga rektorként támogatta a fert, azzal együtt, hogy nem gondolja, ezzel a felsőoktatás finanszírozása kielégítően rendezve lett volna. Osztotta Tatai-Tóth András véleményét arról, hogy Magyarországon van tandíj, s hogy a hallgatók csaknem fele költségtérítést fizet, amely 100 ezer forinttól egymillió forintig terjed. Tatai-Tóth András közvélemény-kutatási adatokat idézve az MSZP igazi vereségének azt tartotta, hogy nem tudták elmagyarázni: a társadalom alsó rétegéből alig jutnak be hallgatók az államilag finanszírozott képzésekre, míg a felső osztályokból ez az arány 80-90 százalékos.

Miskolczi Norbert jónak és fontosnak nevezte a Felsőoktatási Kerekasztalt, amely azonban már csak a tandíj bevezetése után alakult meg. Magát a reformot tehát nem igazán lehetett ott megvitatni – jegyezte meg.

A szocialista politikus a hallgatói átjárhatóság megmaradásáról szóló hozzászólására reagálva azt mondta: a HÖOK 2006 nyarán kérte ezt, ahogy az „Intercity-professzorok” korlátozását is. Ennek nincs köze a tandíjhoz – emelte ki.

Bayer József azt mondta, látható, hogy az államilag finanszírozott és költségtérítéses struktúra fennmarad, s várhatóan erősödik is. Azt prognosztizálta, hogy az államilag finanszírozott hallgatók száma csökkenni fog, már csak azért is, mert kevesebb a gyerek. Tévesnek nevezte Magyar Bálint korábbi szakminiszter korábbi elképzelését, hogy jelentős számú külföldi hallgatót tudnának a felsőoktatásba vonzani.

(MTI)