Tandíj valójában úgy nincs, hogy mégis van

Élénk vita alakult ki az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke és a Zsigmond Király Főiskola rektora között egy csütörtöki fővárosi médiakonferencián arról, hogy a hallgatók egy része által jelenleg is fizetett költségtérítés tekinthető-e tandíjnak.

MNO
2008. 03. 13. 12:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tatai-Tóth András (MSZP) azt mondta, hogy Magyarországon volt, van és lesz tandíj, a vasárnapi népszavazás a fejlesztési részhozzájárulást törölte el, a költségtérítéses rendszer viszont megmaradt. Véleménye szerint a népakarattal nem szembefordulva is lehetséges olyan rendszer kialakítása, amely megteremti a hallgató anyagi érdekeltségét, és ezáltal javul a felsőoktatás színvonala. Hozzátette: azt nem mondta a népakarat, hogy nem lehet egy „igazságos rendszert” kialakítani. Az kapjon tehát állami támogatást, aki jobban teljesít, s ahogy csökken az ambíció, a teljesítmény, úgy csökkenjen az állami támogatás – hangoztatta a képviselő, aki – mint mondta – az állami támogatások rendszerét jobban összekapcsolná a teljesítménnyel, szociális helyzettel.

Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke „Tandíjmentes jó napot!” kívánva köszöntötte a résztvevőket, majd kijelentette: Magyarországon nincs tandíj és nem is lesz a népszavazás eredménye alapján. A népszavazás arról szólt, hogy akarnak-e az államilag finanszírozott képzésért fizetni, s a szavazók úgy döntöttek, hogy nem. Rémhírnek nevezte, hogy a HÖOK valaha is támogatta volna a tandíjat. Felidézte Hiller István tavaly tavasszal tett kijelentését, mely szerint nincs tandíj Magyarországon. Mint mondta, azóta a miniszter meggondolta magát, s most már van, de azt költségtérítésnek hívják. Hozzátette: a hallgatók mintegy fele valóban költségtérítéses képzésben tanul, de a diákoknak csak 35 százaléka választotta ezt a formát felvételi kérelme benyújtásakor 2007-ben. A többiek túlcsúsztak a képzési időn, és ezért kell fizetniük, illetve másod-, harmaddiplomások.

Bayer József, a Zsigmond Király Főiskola rektora azt mondta: a Magyar Rektori Konferencia álláspontja egyértelmű a kérdésben. Ő maga rektorként támogatta a fert, azzal együtt, hogy nem gondolja, ezzel a felsőoktatás finanszírozása kielégítően rendezve lett volna. Osztotta Tatai-Tóth András véleményét arról, hogy Magyarországon van tandíj, s hogy a hallgatók csaknem fele költségtérítést fizet, amely 100 ezer forinttól egymillió forintig terjed. Tatai-Tóth András közvélemény-kutatási adatokat idézve az MSZP igazi vereségének azt tartotta, hogy nem tudták elmagyarázni: a társadalom alsó rétegéből alig jutnak be hallgatók az államilag finanszírozott képzésekre, míg a felső osztályokból ez az arány 80-90 százalékos.

Miskolczi Norbert jónak és fontosnak nevezte a Felsőoktatási Kerekasztalt, amely azonban már csak a tandíj bevezetése után alakult meg. Magát a reformot tehát nem igazán lehetett ott megvitatni – jegyezte meg.

A szocialista politikus a hallgatói átjárhatóság megmaradásáról szóló hozzászólására reagálva azt mondta: a HÖOK 2006 nyarán kérte ezt, ahogy az „Intercity-professzorok” korlátozását is. Ennek nincs köze a tandíjhoz – emelte ki.

Bayer József azt mondta, látható, hogy az államilag finanszírozott és költségtérítéses struktúra fennmarad, s várhatóan erősödik is. Azt prognosztizálta, hogy az államilag finanszírozott hallgatók száma csökkenni fog, már csak azért is, mert kevesebb a gyerek. Tévesnek nevezte Magyar Bálint korábbi szakminiszter korábbi elképzelését, hogy jelentős számú külföldi hallgatót tudnának a felsőoktatásba vonzani.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.