Gyanús földügyletek

Információink szerint a kerteskői gazdaság földjét megvásároló három személy egyike kapcsolatban állhat a pályázatot kiíró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felső vezetésével. A szendrői gazdaságra meghirdetett pályázatra egy olyan nyírbátori cég is jelentkezett, amelynek egyik tulajdonosa Veres János pénzügyminiszter korábbi cégének könyvvizsgálója volt.

Magyar Nemzet
2008. 04. 16. 4:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy, az amerikai westernhangulatot népszerűsítő, Kaskantyú falu szélén található lovas tanyát működtető magánszemély és két társa vásárolta meg a kerteskői gazdaság 470 hektárnyi földjét. A Bábolna Zrt.-hez tartozó gazdaság termőföldjére az elővásárlási jogú bérlő is jelezte igényét, ezért az ügy akár bírósági eljárással is folytatódhat.

- Amióta az eszemet tudom, lovakkal foglalkozom, és feladatom is a tanya szakszerű vezetése, ezért nem is nagyon tudok mit kezdeni a sajtóban megjelent találgatásokkal – közölte lapunk megkeresésére Walter András, a Walter Ranch lovas tanya vezetője. Mint mondta, maga sem gondolta volna, hogy sikerül elnyernie a szóban forgó földeket. A Zirc közelében található kerteskői gazdaság és eszközvagyonai körül még tisztázatlanok a körülmények, de a 470 hektárnyi föld megvételéről már megszületett a szerződés. Walter tájékoztatása szerint két jó barátjával – akik közül az egyik jól ért a jogi anyagok megszövegezéséhez – indult a pályázaton, és maga is meglepődött, hogy nyertek. Lapunknak azonban többen is azt állították, hogy a nyertesnek kikiáltott vásárlói közösség három tagja közül egy jogász komoly kapcsolatokkal rendelkezik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetői körében. Walter András ezt határozottan cáfolta.

A márciusban kihirdetett győztes pályázat azért kavart vihart, mert szinte azonnal kiderült, hogy a Walter András és két – még a birtokunkban lévő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozataiban sem megnevezett – magánszemély által a gazdaságra és eszközeire ajánlott 22,7 millió forintos pályázattal szemben volt még egy 200 milliós ajánlat is. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője közölte: a földekre mindenki megajánlotta a 192 millió forintos minimumárat, s állítása szerint „az eszközökre kétszázmilliós ajánlatot tevő pályázó fél azért esett ki, mert ajánlata az együttes kiírás feltételeinek nem felelt meg”.

Utóbbi megállapítás azért érdekes, mert közben a nyertesnek kikiáltott félnek, mint kiderült, a földeket már eladták, míg a gazdaságra és eszközeire vonatkozó szerződést végül nem kötötték meg, vagyis itt sem érvényesült az együttes kiírás feltétele. Márpedig, mint azt a szóvivő is jelezte, az eszközvagyonra és a földre külön kellett pályázni, de amennyiben valamelyik érvénytelen volt, az a másik eljáráson automatikus kizárást jelentett. A 470 hektárnyi termőföldhöz a három magánszemély egyébként 192 millió forintért jutott hozzá.

- A vagyoncsoportként (a gazdaság eszközei plusz a termőföld) történő értékesítés helyett végül a külön eladott termőföld ügyén kívül törvénytelenségek sorozatát tapasztalhattuk a kerteskői gazdaság eladásakor – közölte lapunk megkeresésére az ügyben a parlamentben is felszólaló Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő. Elmondta: a földet bérlő gazdálkodó levélben kereste meg, és jelezte, hogy hiába kívánt élni elővásárlási jogával, e lehetőséget a vagyongazdálkodó megtagadta tőle. – Márpedig – világított rá a honatya – a hatályos földtörvény értelmében a bérlőnek elővásárlási joga van. A vagyongazdálkodó azért utasította el a bérlő elővásárlási jogát, mert pályázatában e jog érvényesítését a kért letéti összeg befizetéséhez kötötték. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyongazdálkodó nem írhatja felül a hatályos törvényt. Az ügyben Medgyasszay az MNV Zrt.-t felügyelő pénzügyminiszterhez fordul írásbeli kérdéseivel, és mint mondta, amennyiben bebizonyosodik, hogy törvénytelenségek történtek, úgy a személyi felelőség kiderítése már a bíróság, illetve az ügyészség feladata lesz.

Közben a nemrégiben már ötödik alkalommal meghirdetett, ugyancsak a Bábolna Zrt. tulajdonában lévő szendrői gazdaságról is nagyon érdekes információk kerültek napvilágra. Információink szerint a mintegy ötezer hektárnyi termőfölddel meghirdetett gazdaságra a nyírbátori Kelet-Grain Kft. is pályázott, amelynek egyik tulajdonosa az a Szarka György, aki 1993-ig a Bogát-Ferr Kft. könyvvizsgálója volt. A Bogát-Ferr Kft.-nek Veres János 1991 végétől 1993. december 1-jéig ügyvezetője volt, ötvenszázalékos tulajdonrészét 1995. májusában adta el tulajdonostársa, Kabai Károly feleségének. Kabait, a Bogát-Ferr Kft. másik tulajdonosát közben adócsalásért és közokirat-hamisításért ítélték jogerősen börtönbüntetésre.

A felszámolásba hajszolt Bábolna Zrt. körüli zűrzavart csak erősíti, hogy a zrt. által bérelt 13 ezer hektárnyi termőföldet kényszerhasznosításra a százszázalékos állami tulajdonban lévő Bábolna Nemzeti Ménesbirtokhoz rendelték. Mindezt lapunk még a döntés kihirdetése előtt előre jelezte, mivel bennfentes körök már akkor jelezték az érintett döntéshozók ezen szándékát, azt feltételezve, hogy a továbbiakban a ménesbirtoknál fölöslegessé váló földterületet szép lassan eladogatják a jó előre kinézett befektetői csoportoknak. Az ügylet előkészítettségét jelezheti az is, hogy év elején a ménesbirtok korábbi sikeres vezetőjét indoklás nélkül elbocsátották, és egy maguk által kiszemelt új vezetőt neveztek ki a birtok élére. Ezt a helyben lakó gazdák is megelégelték, és hétfőn Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez fordultak, kérve a közbenjárását annak érdekében, hogy a nagyon jó minőségű földeket ne befektetőkhöz juttassák, hanem adjanak lehetőséget arra, hogy bérbe vegyék, vagy a pályázatok kiírása során arra, hogy a helyben lakók alkotta vásárlói közösség is labdába rúghasson.

Dénes Zoltán

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.