A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2007-ben a kormányzati szektor bevétele 11 322 milliárd forint, kiadása 12 717 milliárd forint, hiánya 1395 milliárd forint volt. A bevételek a 2006. évi 9 százalékos növekedést meghaladva az előző évhez viszonyítva 11,8 százalékkal nőttek.
A legnagyobb mértékű bevételnövekedés a jövedelemadók (17,1 százalék) és a társadalombiztosítási hozzájárulások (15,3 százalék) területén következett be. Az áfabefizetések átlagos mértékben, 11,8 százalékkal emelkedtek. Az egyéb bevételek közé sorolt kormányzati szolgáltatásokból származó bevétel csökkent. Az éven belül a bevételek növekedése az I. negyedévben különösen dinamikus volt – több mint 20 százalék –, ezt követően a növekedési ütem fokozatosan mérséklődött. A bevételek megoszlása egyik évről a másikra kis elmozdulást mutat, 2007-ben az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások aránya kissé emelkedett, az egyéb bevételeké csökkent.
A költségvetés kiadásainak 2006. évi 12 százalékos emelkedése után a 2007. évi kiadásnövekedés lényegesen lassúbb, 3,1 százalékos volt. A kiadások közül a felhalmozási (beruházási) kiadások az előző évhez képest igen jelentős mértékben, mintegy 13 százalékkal csökkentek. A legnagyobb kiadásnövekedés (10,5 százalék) a kamatszolgálatban következett be. A kormányzat dologi kiadásai (folyó termelőfelhasználása) és a munkavállalói jövedelmekre fordított kiadásai lényegében a 2006. évi szinten maradtak. A pénzbeli társadalmi juttatásokra fordított kiadások (a fogyasztói árak emelkedését némileg meghaladó ütemben) 8,5 százalékkal emelkedtek. A kiadások az év első felében alig változtak 2006 első fél évéhez képest, a második fél évben viszont már 6 százalékkal nőttek. A kiadások struktúrája nagyobb változást mutat a bevételeknél, a pénzbeli juttatások és a kamatok részaránya növekedett, a felhalmozási kiadások aránya visszaesett 2007-ben.
A költségvetés hiánya 2007-ben a 2006. évi hiány 60 százalékát tette ki, 808 milliárd forinttal volt kevesebb, mint 2006-ban. A hiány csökkenése a kiadások 385 millárd forintos növekedése és a bevételek 1 193 milliárd forintos emelkedése mellett következett be, azaz a bevételi oldal gyors növekedése játszott a hiány csökkenésében jelentősebb szerepet.
2007. IV. negyedévben a kormányzati szektor hiánya 526,5 milliárd forint volt, ez a negyedéves GDP 8,1 százaléka. Az év utolsó negyedévére jellemző módon a kiadások növekedése az év egészénél nagyobb, 4,4 százalék volt. 2007-ben ez elsősorban a dologi kiadások jelentős mértékű, 19,6 százalékos növekedésének következménye. Az év egészénél gyorsabb, 11 százalékos volt a pénzbeli társadalmi juttatások növekedése is. Ezen belül a nyugdíjkiadások – a 13. havi nyugdíj második részének kifizetése következtében – 14,1 százalékkal nőttek. A munkavállalói jövedelmekre fordított kiadások az előző év azonos időszakához képest jelentősen, 6 százalékkal csökkentek, elsősorban a 13. havi bérek kifizetésének 2006. évitől eltérő ütemezése miatt. A felhalmozási kiadásoknál az év egészére jellemző mértékű csökkenés figyelhető meg.
A bevételek növekedése a IV. negyedévben lényegesen elmaradt az év egészére mért ütemtől: 6,7 százalék volt az előző év azonos időszakához képest. A jövedelemadók 4,4 százalékos és a társadalombiztosítási járulékok 6,8 százalékos emelkedése lényegesen kisebb mértékű volt, mint az év egészében; a bevételek közül azonban az áfabefizetések jelentősen (17,1 százalékkal) növekedtek – közölte a KSH.
66 százalékos GDP-arányos államadósság
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága – a túlzott hiány eljárás keretében az Európai Bizottságnak jelentett érték – 2007 végén a GDP 66 százalékát tette ki, 16,736 milliárd forintot – közölte a Magyar Nemzeti Bank kedden.
(MTI)
