Külföldi kézbe kerülnek a hazai patikák

A hagyományos, patikus által üzemeltetett gyógyszertárakat rövid úton kiszoríthatják a külföldi kézben lévő patikaláncok. A kiskereskedelemben már lezajlott folyamat sokkal gyorsabban söpörhet végig az ágazaton, ennek jele, hogy tavaly húsz százalékkal romlott a patikák gazdasági helyzete. 

Senki nem emelne kifogást az új patikák megjelenése ellen, ha azok tényleges többletszolgáltatást kínálnának – mondta Hankó Zoltán. Például éjjel-nappal nyitva tartanának, vagy olyan kistelepülésre vinnék a szolgáltatásukat, ahol eddig nem volt gyógyszertár. A megnyíló patikák ráadásul többnyire egy már régebben létrehozott vagy új gyógyszertárlánchoz tartoznak. Profiljuk és belső kialakításuk kereskedelemcentrikus, a klasszikus gyógyszerészszakmai szempontok háttérbe szorulnak. Tulajdonosaik között növekvő számban vannak külföldiek, gyakran off-shore cégekkel a háttérben, s fellelhetők a politika gazdasági holdudvarának képviselői is.

A tulajdonosok között találni osztrák, német, holland, ciprusi, amerikai és izlandi vállalkozókat. Az egyik lánc tulajdonosi hátterében feltűnt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely tulajdonos a HospInvest kórházakat működtető vállalkozásban is. Hankó különösen veszélyesnek nevezte azt a konstrukciót, amikor a gyógyszert felíró orvos és a patika mögött ugyanaz a tulajdonos áll, mint ahogy azt is, ha az EBRD trójai falóként egy nagy multi számára nyitja meg a magyar piacot. A külföldi tulajdonos a gyógyszerellátásunkkal kapcsolatos döntéseit külföldön hozza meg, és hidegen hagyja őt a betegeink sorsa.

A nemzetközi patikaláncok megjelenésével és térnyerésével párhuzamosan megkezdődött a szakmai és nemzeti kézben lévő gyógyszertárhálózat leépülése. A gyógyszerészek tulajdonában, vállalkozásában álló patikák esetében a gyógyítás szempontjai sokkal inkább érvényesülnek, mint a láncoknál, ahol egyértelműen a profit az első. A családi patikák – hasonlóan a háziorvosi praxisokhoz – egzisztenciavállalkozásokként működnek, tulajdonosaik ismertek a környezetükben, a gyógyszerészek személyes hitelükkel garantálják szolgáltatásaik színvonalát.

A kis patikákat jobban sújtják az egész ágazatot ért kihívások. Ezek közé tartozik, hogy tavaly drasztikusan emelkedett a támogatott gyógyszerek térítési díja, és ennek következtében jelentősen csökkent a gyógyszerfogyasztás. A közforgalmú gyógyszertárak körében egy év alatt nagyjából nyolc százalékkal csökkent a bruttó gyógyszerforgalom. A közfinanszírozott gyógyszerforgalom értéke éves szinten mintegy 14 százalékkal csökkent, miközben a lakossági hozzájárulás növekedése ebben a körben csaknem húszszázalékos. A forgalomcsökkenésben a térítési díjak növelése mellett jelentős szerepet játszott a reálbér 5,6 százalékos mérséklődése, hiszen nincs pénze a betegnek a gyógyszerek megvásárlására. A gyógyszertáraknak a forgalomcsökkenéssel megegyező mértékű árréscsökkenésen túl a működő egységek számának gyors növekedésével is szembe kell nézniük. A szűkülő forgalom több gyógyszertár között oszlik meg, így a patikák ágazati összesítésben egy év alatt több mint húszszázalékos pozícióvesztést szenvedtek el – jelentette ki Hankó Zoltán. Mindezek fényében a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke szerint nem eltúlzott a kijelentés, hogy az ágazatot rövid időn belül az összeomlás fenyegeti. A kamara ezért a gyógyszer-gazdaságossági törvény érdemi felülvizsgálatát szorgalmazza.

Jámbor Gyula