Külföldi kézbe kerülnek a hazai patikák

A hagyományos, patikus által üzemeltetett gyógyszertárakat rövid úton kiszoríthatják a külföldi kézben lévő patikaláncok. A kiskereskedelemben már lezajlott folyamat sokkal gyorsabban söpörhet végig az ágazaton, ennek jele, hogy tavaly húsz százalékkal romlott a patikák gazdasági helyzete. 

Ahogy a rendszerváltás utáni években megjelentek, majd egyre nagyobb teret nyertek hazánkban a multinacionális cégek áruházláncai az élelmiszerek, illetve a napi cikkek kereskedelmében, úgy a magyar patikahálózaton is átsöpörhet egy jelentős átrendeződés – állítja a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke. Hankó Zoltán szerint ráadásul ez az átalakulás sokkal gyorsabban mehet végbe, mint a hipermarketláncok esetében. Erre utal, hogy tavaly a hazánkban működő mintegy 2000-ből több mint 600 gyógyszertár – vagyis a patikák csaknem 30 százaléka – üzemgazdasági értelemben veszteséges volt. A hazai piacról az elmúlt évben 600, harminc négyzetméternél kisebb élelmiszerbolt tűnt el.

Az élelmiszer- és a gyógyszer-kiskereskedelem persze nemcsak hasonlóságokat mutat, közöttük jelentős eltérések is megállapíthatók – mondta Hankó Zoltán. A gyógyszer egészségügyi termék, amelyet ugyan kereskedelmi körülmények között forgalmaznak, ám a gyógyszerellátás egészségügyi szolgáltatás. A gyógyszerekhez való hozzájutás biztosítása gyakran élet-halál kérdése, vagyis nem lehet tisztán piaci ügy, az államnak kontrollt kell gyakorolnia fölötte. Ráadásul a gyógyszerek egy részét állami támogatással kínálják, így a gyógyszer forgalmazása során járulékbevételek is megjelennek a gyógyszertárakban. Különösen élesen vetődik fel ez a kérdés akkor, ha külföldi tulajdonban vannak a forgalmazó cégek, amelyek érdekérvényesítő képessége a nemzeti kormányokkal szemben köztudottan kiemelkedő.

De miért baj az, ha profi multinacionális láncok árulják a gyógyszert a lakosságnak a családi vállalkozásban működtetett patikák helyett? – teszik fel a kérdést a liberalizálás hívei, akiknek az érdekérvényesítő ereje egyébként uniószerte egyre nagyobb. A 2006 végén életbe lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény következtében megkezdődött patikaliberalizáció első teljes évében mintegy 200 új patikát létesítettek. Túlnyomó többségüket nagyvárosban nyitották, 5000 főnél kevesebb lakót számláló településre alig jutott néhány. Budapesten máig több mint hatvan gyógyszertári engedélyt adtak ki, a fővárosban és a megyeszékhelyeken nyílt meg az új gyógyszertárak több mint fele. Miért gond ez? Mert a jól ellátott nagyvárosokban az új patikák csak a konkurenciát növelik, ezzel rövid távon árversenyt generálnak, amelyet a multinacionális háttér segítségével finanszíroznak, majd a versenytársak kivonulása után maguk diktálják az árakat és a feltételeket.

Senki nem emelne kifogást az új patikák megjelenése ellen, ha azok tényleges többletszolgáltatást kínálnának – mondta Hankó Zoltán. Például éjjel-nappal nyitva tartanának, vagy olyan kistelepülésre vinnék a szolgáltatásukat, ahol eddig nem volt gyógyszertár. A megnyíló patikák ráadásul többnyire egy már régebben létrehozott vagy új gyógyszertárlánchoz tartoznak. Profiljuk és belső kialakításuk kereskedelemcentrikus, a klasszikus gyógyszerészszakmai szempontok háttérbe szorulnak. Tulajdonosaik között növekvő számban vannak külföldiek, gyakran off-shore cégekkel a háttérben, s fellelhetők a politika gazdasági holdudvarának képviselői is.

A tulajdonosok között találni osztrák, német, holland, ciprusi, amerikai és izlandi vállalkozókat. Az egyik lánc tulajdonosi hátterében feltűnt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely tulajdonos a HospInvest kórházakat működtető vállalkozásban is. Hankó különösen veszélyesnek nevezte azt a konstrukciót, amikor a gyógyszert felíró orvos és a patika mögött ugyanaz a tulajdonos áll, mint ahogy azt is, ha az EBRD trójai falóként egy nagy multi számára nyitja meg a magyar piacot. A külföldi tulajdonos a gyógyszerellátásunkkal kapcsolatos döntéseit külföldön hozza meg, és hidegen hagyja őt a betegeink sorsa.

A nemzetközi patikaláncok megjelenésével és térnyerésével párhuzamosan megkezdődött a szakmai és nemzeti kézben lévő gyógyszertárhálózat leépülése. A gyógyszerészek tulajdonában, vállalkozásában álló patikák esetében a gyógyítás szempontjai sokkal inkább érvényesülnek, mint a láncoknál, ahol egyértelműen a profit az első. A családi patikák – hasonlóan a háziorvosi praxisokhoz – egzisztenciavállalkozásokként működnek, tulajdonosaik ismertek a környezetükben, a gyógyszerészek személyes hitelükkel garantálják szolgáltatásaik színvonalát.

A kis patikákat jobban sújtják az egész ágazatot ért kihívások. Ezek közé tartozik, hogy tavaly drasztikusan emelkedett a támogatott gyógyszerek térítési díja, és ennek következtében jelentősen csökkent a gyógyszerfogyasztás. A közforgalmú gyógyszertárak körében egy év alatt nagyjából nyolc százalékkal csökkent a bruttó gyógyszerforgalom. A közfinanszírozott gyógyszerforgalom értéke éves szinten mintegy 14 százalékkal csökkent, miközben a lakossági hozzájárulás növekedése ebben a körben csaknem húszszázalékos. A forgalomcsökkenésben a térítési díjak növelése mellett jelentős szerepet játszott a reálbér 5,6 százalékos mérséklődése, hiszen nincs pénze a betegnek a gyógyszerek megvásárlására. A gyógyszertáraknak a forgalomcsökkenéssel megegyező mértékű árréscsökkenésen túl a működő egységek számának gyors növekedésével is szembe kell nézniük. A szűkülő forgalom több gyógyszertár között oszlik meg, így a patikák ágazati összesítésben egy év alatt több mint húszszázalékos pozícióvesztést szenvedtek el – jelentette ki Hankó Zoltán. Mindezek fényében a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke szerint nem eltúlzott a kijelentés, hogy az ágazatot rövid időn belül az összeomlás fenyegeti. A kamara ezért a gyógyszer-gazdaságossági törvény érdemi felülvizsgálatát szorgalmazza.

Jámbor Gyula