Rétvári: A kommunisták kikapcsolták az egyházat a közéletből

Felbecsülhetetlen értékeket hordozó intézményeket rombolt le a kommunista diktatúra – mondta Rétvári Bence Hódmezővásárhelyen. A kereszténydemokrata képviselő a Történelmi egyházak a kommunista diktatúra évtizedei alatt címmel rendezett konferencián szólalt fel, ahol kijelentette azt is: a diktatúra vallásszabadságában még az egyház kulturális, társadalmi és karitatív tevékenységének engedélyezése sem volt benne. A rendezvényen Kun Miklós történész is felszólalt: az ő előadásának témája Sztálin „ateista ötéves terve” volt.• Mit tett a kommunista diktatúra az egyházzal?

Az egyházak üldözésével a második világháborút követően a diktatúra felbecsülhetetlen értékeket hordozó intézményeket rombolt le, melyek nemcsak a vallásnak és a vallásosságnak, hanem a nemzeti kultúrának is a részei voltak – jelentette ki Rétvári Bence országgyűlési képviselő (KDNP) szerdán Hódmezővásárhelyen. A diktatúra vallásszabadságában nem volt benne az egyház kulturális, társadalmi és karitatív tevékenységének engedélyezése, a hatalmat gyakorlók az összes egyházat, valamennyi vallási intézménnyel együtt a polgári reakció elemének tekintették – mondta a politikus a hódmezővásárhelyi Emlékpontban a Történelmi egyházak a kommunista diktatúra évtizedei alatt címmel rendezett konferencián.

1948 nyarán született törvény az egyházi iskolák államosításáról, s a hatalom nem tartott igényt az egyház munkájára a szociális ellátás és egészségügy területén sem. A baloldali erőknek ezzel sikerült elsődleges céljukat elérni, az egyházakat mint társadalmi tényezőt teljesen kikapcsolták a közéletből – fogalmazott Rétvári Bence. Az intézményeiktől és megszokott évszázados tevékenységeiktől megfosztott egyházaknak fokozatosan csak az istentiszteletek, misék megtartása, a szentségek kiszolgáltatása maradt – közölte a képviselő.

Sztálin „ateista ötéves terve”

Kun Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetének vezetője előadásában kifejtette, Sztálin az aktuális érdekeinek megfelelően viszonyult az egyházakhoz. A diktátor 1932-ben meghirdette az „ateista ötéves tervet”, melynek célja az volt, hogy 1937-re minden templom szűnjön meg, s minden pap kerüljön a Gulagra, ez majdnem sikerült is. A második világháború alatt fordulat következett, Sztálin újra kinyittatta a templomokat, és az egyház patriotizmusát a németellenes háború érdekében használta föl.

1943-tól néhány éven át virágzott az egyház, a magtárakból, ateista múzeumokból újra templomok lettek. 1948-ban azonban frontális támadás indult a vallásosság ellen, a Szovjetunióban csak a szigorúan ellenőrzött ortodox egyház működhetett tovább – közölte a professzor. A szocialista országokban nem kellett gerjeszteni a vallásellenességet, az egyházak elnyomásának intenzitása a helyi vezetőkön múlott. Míg az élet szinte minden területén szovjet tanácsadók működtek, például Magyarországon is, az egyházakkal kapcsolatban ez nem így történt – mondta Kun Miklós.

(MTI)