Zsigó: Miért ragaszkodik Hiller az oktatási tárcához?

Többek között az iskolai tanárverésekről, a Bábolna Zrt. kerteskői gazdaságának eladásáról, az egészségügy szektorsemleges finanszírozásáról esett szó hétfőn az interpellációs időszakban az Országgyűlésben.

Zsigó Róbert (Fidesz) szerint amikor a szocializmusban az elvtársakon úrrá lett a tehetetlenség, alakítottak egy bizottságot. Hozzátette: így van ez most is az iskolai tanárverések kapcsán. Az ellenzéki képviselő azt mondta, az iskolában nem bűnmegelőzési és bűnüldözési munka folyik, hanem nevelés, a kormánynak pedig nincs programja az iskola nevelő funkciójának megerősítésére. „Tisztelt rendvédelmi miniszter úr” – fordult az oktatási miniszterhez -, „ha ekkora vonzalmat érez a rendvédelmi feladatokhoz, miért ragaszkodik ennyire az oktatási tárcához?”

Hiller István oktatási és kulturális miniszter válaszában kijelentette: a leghatározottabban kiáll a pedagógusok mellett, és elítéli, ha bárki vagy bármi akadályozza őket munkájukban. Hozzáfűzte: aki azt gondolja, hogy száz évvel ezelőtti módszerek felébresztésével, bottal vagy bilinccsel lehet eredményt elérni, az súlyosan téved. A szakminiszter szerint a köztiszteletben álló szaktekintélyekből álló bizottság hatásos megoldás lesz. A választ az interpelláló képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.

Deák Istvánné (MSZP) azt tudakolta, milyen lépések lesznek az Új tudás program keretében a kora gyermekkori fejlesztés területén dolgozó szakemberek munkájának összehangolására. Hiller István válaszában közölte: a korai fejlesztés az Új tudás programnak meghatározóan fontos része. Az ellátórendszert nem átalakítani, hanem megerősíteni akarják szakemberekkel és pénzzel – jelentette ki. A választ a kormánypárti képviselő elfogadta.

Medgyasszay László (KDNP) szerint a Bábolna Zrt. kerteskői gazdaságának értékesítésekor nem az a pályázó nyert, aki a legtöbbet, 212 millió forintot kínálta, hanem az, amely a meghirdetett minimális ár töredékét, 22 millió forintot ajánlott. Az ügyről nem lehet részleteket tudni, így azt sem, hogyan áll a szerződéskötés, mert az állami vagyonkezelő nem nyújtott bővebb tájékoztatást – mondta Medgyasszay László, aki szerint összejátszhatnak a pályázók.

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: összességében a legjobb pályázat nyert, és teljesen tisztességes, átlátható volt az értékesítés. Megjegyezte: nem szerencsés, hogy a képviselő az egyik pályázó által ajánlott vételárat összehasonlítja egy másik ajánlattevő által megfizetett vételár-előleggel. Az államtitkár elmondta, hogy a gazdaság eszközeire és földterületeire együtt írtak ki pályázatot. A pályázat kiírásából egyértelműnek nevezte, hogy eleve csak az lehetett nyertes, aki az eszközökre és a földterületre is érvényes ajánlatot nyújtott be. A képviselő által említett ajánlattevő pályázata ennek a kettős követelménynek nem felelt meg. Medgyasszay László a választ nem fogadta el, a Ház igen.

Csáky András (MDF) közölte: a kormány kifejezetten támogatja, hogy az egészségügyi intézmények ne költségvetési szervként, hanem gazdasági társasági formában működjenek. A teljesítményarányos finanszírozás nem tesz különbséget a költségvetési szervként és az önkormányzati tulajdonban, nonprofit gazdasági társaságként működő közfeladatot ellátó egészségügyi intézmények között – mutatott rá. Csáky András kifogásolta, hogy a költségvetésben nem biztosítanak forrást a gazdasági szervként működő egészségügyi intézményekben dolgozók béremelésére.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter válaszában kiemelte: a szektorsemlegesség megvalósul a társadalombiztosítási finanszírozásban, a gazdasági társasággá alakulást a tárca támogatja. Hozzátette: a költségvetési törvény a közalkalmazotti bértáblát határozza meg, ez nem vonatkozik gazdasági társaságokra. A választ a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés igen.

(MTI)