Egyhangúlag választották Tordy Gézát a nemzet színészévé

Tordy Géza Kossuth-díjas színművészt választották a nemzet színészévé a májusban elhunyt Raksányi Gellért helyére a címet viselő művészek szerdán Budapesten – jelentette be Jordán Tamás, a Nemzeti Színház leköszönő főigazgatója és Alföldi Róbert, a teátrum leendő vezetője.• Megválasztják szerdán a nemzet tizenkettedik színészét

A nemzet színészei – Avar István, Berek Kati, Bodrogi Gyula, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Király Levente, Komlós Juci, Máthé Erzsi, Psota Irén, Szabó Gyula és Törőcsik Mari – a korábbi alkalmakhoz hasonlóan ezúttal is a nyilvánosság teljes kizárásával ültek össze, hogy új tagot válasszanak a május 20-án elhunyt Raksányi Gellért helyére.

Jordán Tamás közölte: Komlós Juci és Berek Kati nem voltak jelen a döntésnél, ők korábban már eljuttatták jelöltjük nevét, és a szerdai szavazás közben is egyeztettek velük telefonon. Bodrogi Gyula színművész elmondta: több jelölt neve is felmerült a választásnál, de végül egyhangúlag döntöttek Tordy Géza személye mellett.

A 2000-ben életre hívott Nemzet Színésze címet egyszerre 12 művész viselheti. A címet a kulturális miniszter egyetértésével a Nemzeti Színház adományozza annak, aki főszerepekben vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, 62. életévét betöltötte, illetve négy évtizedet a színészi pályán vagy 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.

A Kossuth-díjas színész, rendező Budapesten született 1938. május 1-jén. Színészi pályáját 1956-ban kezdte Kaposvárott. Abban az évben nem indult színészképzés a főiskolán, de Zách János adott egy lehetőséget a fiatalembernek, és odavette segédszínésznek. 1956. október 26-án Kaposváron a Zrínyi Miklós Kör nagygyűlésén, a Petőfi-szobornál már Tordy Géza szavalta a Szózatot. Somogyból Szegedre került, később a Magyar Néphadsereg Színháza, majd a Vígszínház tagja lett. 1963 és 1967 között a Madách társulatát erősítette, de aztán visszatért a Vígszínházhoz. Ekkor már rendezett is, darabjait a veszprémi Petőfi Színház mutatta be.

1992-től a Győri Nemzeti Színház prózai tagozatának művészeti vezetője volt, 1995-től a Budapesti Kamaraszínház főrendezője, s immár 26 éve a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Színészi játékát kitűnő jellemábrázoló készség jellemzi. A romantikus és modern hősök megformálásában mindig az érzelmi hitelesség, az indulatok vad, mégis kontrollált szenvedélye jellemezte. Színházban, filmen és a televízióban is felejthetetlen alakításokat nyújtott, a közönség egyik kedvencévé vált.

Játszotta Edgart a Lear királyban, volt Orlando (Ahogy tetszik), Puck (Szentivánéji álom). A Danton halálában Camille Demolande, Goldoni Mirandolájában pedig Ripafratta volt. A Bűn és bűnhődésben Porfirij, az Éjjeli menedékben Luka bőrébe bújt, Az ügynök halálában Willy Lomant személyesítette meg. Rendezőként olyan darabokat vitt színre, mint a Liliom, a Cseresnyéskert, a Vörös postakocsi, a III. Richárd vagy éppen a Bűn és bűnhődés és A vágy villamosa. Első filmszerepét 1957-ben kapta, a Máriássy házaspár próbafelvételen választotta ki a Külvárosi legenda egyik szerepére.

Később szerepelt A kőszívű ember fiaiban, a Kárpáthy Zoltánban, az Egri csillagokban, a Fekete gyémántokban, a 80 huszárban, a Vörös Grófnőben. Nevéhez tévéjátékok egész sora is fűződik, játszott az Édes Anna, a Malom a Séden, A császár, a Helyet az ifjúságnak, a Színház az egész című alkotásokban. Számos elismerés tulajdonosa: Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, kétszeres Jászai Mari-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettje. A Hegedűs Gyula-díjat, az Ajtay Andor-díjat, a Bilicsi Tivadar-díjat és a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt is megkapta, az utóbbit elsőként ítélték neki 1987 decemberében. 2005-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai közé is beválasztották.

(MTI)