Hátránnyal indulnak a kismamák a munkaerőpiacon

Hátránnyal indulnak a kismamák a munkaerőpiacon: nem szívesen alkalmazzák őket a vállalatok, mert bizonytalan helyzetű munkavállalónak tartják őket - összegezték a szakértők hétfőn egy, a kisgyermekes nők helyzetéről tartott konferencián

MNO
2008. 06. 23. 16:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az esély bölcsődéje nevű EQUAL Program értékelésén résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy a hátrányos helyzet javításához szemléletváltásra van szükség, s ez egyaránt vonatkozik a munkáltatókra, a családok férfitagjaira és az elhelyezkedni kívánó kismamákra is.

A visszailleszkedést segítő, Az esély bölcsődéje nevű uniós és állami finanszírozású projekt során a kismamák egy éven keresztül, heti egy alkalommal, 15 fős csoportokban vettek részt kommunikációs, gazdaságismereti, számítástechnikai és angol oktatáson. A tananyag interneten bárki számára hozzáférhető, ezért a szervezők remélik, a tanfolyam a program befejeződése után önálló életre kel.

A kismamák elhelyezkedését a bölcsődehiány is gátolja. Hiába szeretnének visszatérni, sokszor azért nem tehetik meg, mert nincs befogadó intézmény a gyerekeik számára. A beszélgetésen több megoldási javaslat is felvetődött, például céges vagy családi napközik létrehozása.

Családi napközit bárki létrehozhat, aki elvégez egy ehhez szükséges tanfolyamot, és beszerzi a szükséges engedélyeket. Ebben a gyermekfelügyeleti modellben 20 hetestől 14 éves korig vigyáznak 5-7 gyerekre – mondta Katonáné Pehr Erika, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályának vezetője. Szerinte olyan rendszert kell kiépíteni, amelyben az állam, az önkormányzat és a szülők finanszírozzák az óvodai, bölcsődei ellátást. A térítési díj differenciált lenne, vagyis a jövedelem mértékétől függne, hogy ki mennyit fizet.

A munkáltatói oldalt képviselő multinacionális cég képviselője szerint a kismamáknak – a céges napközik létrehozása érdekében – kezdeményezőnek kell lenniük, hiszen a saját igényeikkel ők vannak leginkább tisztában. Kiss Ilona, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ munkatársa szerint azoknak, akik régóta kiléptek a munkából, átmeneti időszakot kellene biztosítani a visszailleszkedésre. A nyolc órás helyett, 4-6 órás munkaidőben történő foglalkoztatás lenne ideális a frissen munkába álló anyukák számára – mondta.

A beszélgetés résztvevői hozzátették: a munkáltatók és a munkavállalók is idegenkednek az atipikus foglalkoztatási formáktól. Makár Orsolya, az SZMM nők és férfiak társadalmi egyenlősége osztályának munkatársa szerint a részmunkaidős foglalkoztatás akkor jó megoldás, ha másik kereső is van a családban. Szerinte a négy órás foglalkoztatás átmeneti megoldás lehet, nem szabad, hogy életpályaként jelenjen meg. A résztvevők szerint azt kell megértetni a társadalommal, hogy ha az édesanyák megfelelő feltételek mellett dolgozhatnak, akkor többen vállalnak majd gyereket. Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a magyar kormány finanszírozza.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.